Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Kultúrsnack

2020.12.02 | olvasási idő: kb. 1 perc


Hatvan évvel ezelőtt, 1960 második felében jelentek meg az utcákon a motorizált közlekedés hazai különlegességének számító, Tünde névre keresztelt robogók. A fejlesztés már 1958 óta folyt, a nullszéria pedig csak 1960 elején készülhetett el a Csepeli Motorkerékpárgyárban. A 175 köbcentiméteres, burkolt motorkerékpár 10 colos kerekeken gördült. Léghűtéses motorja 8-9 lóerő leadására volt képes, így 90 km/órás sebességre tudta felgyorsítani a kétszemélyes járgányt.
Markovics László tervezőmérnök és Balogh Sándor kutatómérnök a Tünde robogók O-szériázásának a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában. (MTI Foto: Jármai Béla)
A díszítőelemeivel a maga korában csinosnak és állítólag kényelmesnek is mondható robogó bemutatását nagy érdeklődés övezte. A kezdeti kedvező tapasztalatok után azonban egyre több műszaki probléma merült fel a jármű használata közben, aminek hátterében az állt, hogy a készítése során olyan finom szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek meghaladták a hazai ipar fejlettségét, és az alkatrészellátás sem tudott lépést tartani az igényekkel. Ez odáig vezetett, hogy két év és 2500 példány elkészítése után leállították a gyártást.
A Csepel Vas-és Fémművek Motorkerékpár Gyárában hosszas kisérletezés után megkezdték a Tünde robogó sorozatgyártását.(MTI Foto: Birgés Árpád)
Borítókép: 1961. január 12. Egy modell az Orionton 1042-II típusú tranzisztoros táskarádiót mutatja be a Tünde nevű robogó nyergében ülve. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklai Dezső. Azonosító: MTI-FOTO-821027 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Csibészből színházi varázsló

Dörner György Kossuth-díjas érdemes és kiváló művészt köszöntjük 70. születésnapja alkalmából.

10 érdekesség a 100 éve született Tomanek Nándorról - kvíz

A senkivel össze nem téveszthető hangú és tehetségű Tomanek Nándor 100 évvel ezelőtt született Pécsett. Emblematikus sztárjává vált ő is a Vígszínház 1960-as, 70-es évekbeli legendás korszakának, és sokoldalúságát számos, egymástól teljesen különböző szerepben bizonyította színpadon és filmen egyaránt, a szinkronstúdióban pedig jellegzetes hangját is gyakran kölcsönözte külföldi kollégáinak. Rendkívül fegyelmezett és pontos művész volt, aki a környezetétől is ugyanezt várta el. Intellektuális karaktere, elegáns tartása, jellegzetes egyénisége fűszerezték emlékezetes alakításait.

A nagy oroszlánvadász

Bvana, szimba! Piga, bvana, piga! Uram, oroszlán! Lőj, uram, lőj! – riasztotta a nagy magyar Afrika-kutatót bennszülött kísérője. A 20. század elején Kittenberger Kálmán az ujjával fizetett az oroszlánkalandért.

A medve árnyékától a műholdakig

Hogyan változott a meteorológia az évszázadok során, és hogyan épült ki intézményesített rendszere? Röviden bemutatjuk a meteorológia világnapján.