Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Kultúrsnack

2020.12.02 | olvasási idő: kb. 1 perc


Hatvan évvel ezelőtt, 1960 második felében jelentek meg az utcákon a motorizált közlekedés hazai különlegességének számító, Tünde névre keresztelt robogók. A fejlesztés már 1958 óta folyt, a nullszéria pedig csak 1960 elején készülhetett el a Csepeli Motorkerékpárgyárban. A 175 köbcentiméteres, burkolt motorkerékpár 10 colos kerekeken gördült. Léghűtéses motorja 8-9 lóerő leadására volt képes, így 90 km/órás sebességre tudta felgyorsítani a kétszemélyes járgányt.
Markovics László tervezőmérnök és Balogh Sándor kutatómérnök a Tünde robogók O-szériázásának a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában. (MTI Foto: Jármai Béla)
A díszítőelemeivel a maga korában csinosnak és állítólag kényelmesnek is mondható robogó bemutatását nagy érdeklődés övezte. A kezdeti kedvező tapasztalatok után azonban egyre több műszaki probléma merült fel a jármű használata közben, aminek hátterében az állt, hogy a készítése során olyan finom szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek meghaladták a hazai ipar fejlettségét, és az alkatrészellátás sem tudott lépést tartani az igényekkel. Ez odáig vezetett, hogy két év és 2500 példány elkészítése után leállították a gyártást.
A Csepel Vas-és Fémművek Motorkerékpár Gyárában hosszas kisérletezés után megkezdték a Tünde robogó sorozatgyártását.(MTI Foto: Birgés Árpád)
Borítókép: 1961. január 12. Egy modell az Orionton 1042-II típusú tranzisztoros táskarádiót mutatja be a Tünde nevű robogó nyergében ülve. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklai Dezső. Azonosító: MTI-FOTO-821027 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Péter-Pál napja, az aratás kezdete

Bemutatjuk, hogy milyen jelentős esemény volt az aratás, és milyen népszokások kapcsolódtak hozzá.

Az eltántoríthatatlan tehetség

Huszárik Zoltán Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező életműve kevés darabot számlál, ám összetéveszthetetlen vizuális nyelve máig hatással van a magyar filmművészetre. Rá emlékezünk annak apropóján, hogy nemrégiben adták át először a róla elnevezett díjat.

A magyar nyelv nagymestere

Február 13-án ünnepli 90. születésnapját Grétsy László nyelvész, főiskolai tanár, az anyanyelvápolás egyik legismertebb személyisége, aki tortát nyert a keresztrejtvényével, és máig fő célja „Kaszparov” legyőzése.

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.