Nepp József rajzfilmrendező 90 éve született

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Nepp József rajzfilmrendezőt mutatjuk be.

Skicc

2024.06.23 | olvasási idő: kb. 3 perc


Június 23-án lenne kilencvenéves Nepp József Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a magyar mozgókép mestere. A magyar animációs filmművészet kimagasló alakjának nevéhez olyan figurák megálmodása fűződik, mint Mézga Géza, Gusztáv vagy Dr. Bubó.

Csepelen született, kiváló kézügyessége már gyermekkorában megmutatkozott - negyedik osztályos tanulóként a diákok által szerkesztett faliújságra is kiállították rajzait. Az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán szerzett diplomát 1957-ben. Egy nyilatkozata szerint mindig rajzfilmes szeretett volna lenni, elsősorban Jirí Trnka cseh bábművész és filmrendező (1912-1969) volt rá óriási hatással. A ceruzavirtuóz ifjú a Pannónia Filmstúdióhoz került, ahol főiskolai szakmai gyakorlatát végezte, és innen is ment nyugdíjba 1990-ben. Végigjárta a szamárlétrát, háttértervezőből lett 1961-ben rendező. Sokoldalú művészként foglalkozott filmzenék komponálásával, háttérfestéssel, animációval, forgatókönyvírással is, és tanított az Iparművészeti Főiskolán.

Nepp József rajzfilmrendező (MTI Fotó: Maár Marianne)

Először reklámfilmeket készített, a Daru cigarettáról és a Zizi nevű édességről. Alkotásait groteszk stílus, ötletes cselekményvezetés, elementáris humor jellemzi. Első önálló munkája, a Szenvedély (1961) modern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival, a későbbi Gusztáv prototípusa. A nyolcperces rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. A Mese a bogárról (1963) című alkotása volt az első, amelyet külföldön is díjaztak. Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot - alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ezért a néző könnyen tud azonosulni vele, de mivel mindig pórul jár, ki is tudja őt nevetni. Gusztáv alakja fogalommá vált: ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával.

Jelenet a Gusztáv egeret fog című rajzfilmből (MTI Fotó: Maár Mariann)

Nepp József az egyik alkotója volt az ugyancsak méltán népszerű Mézga család sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már teljesen a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit (a sorozatban szereplő Hufnágel Pisti egyik óvodás társáról kapta a nevét). Szintén fogalommá vált a Kérem a következőt! (Dr. Bubó) sorozat, benne a főszereplő bagoly doktorral és Ursula nővérrel, amelyet a hetvenes évek közepén készített.

A Mézga család különös kalandjai (MTI Fotó)

Nepp József az animáció "mindeneseként" sok forgatókönyvet írt (Macskafogó, 1986; Macskafogó 2 - A sátán macskája, 2007; Az erdő kapitánya, 1988; Vili, a veréb, 1989), és minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban ebben a mindenesi minőségében lett animátora az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Rendezőként 1983-ban jegyezte első egész estés rajzfilmjét, a régi Grimm-mesét más nézőpontból, kiforgatva elmesélő, szatirikus hangvételű Hófehért. A három évvel későbbi Gréti című televíziós rajzfilmben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit. Egyik kedvenc alkotásának a Megalkuvó macskák (1979) című rövidfilmet tartotta. Ő jegyezte a Macskássy Gyula és Várnai György rendezte A számok története (1962) című animációs rövidfilm zenéjét.

Dr. Bubó karaktere a Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatból

A kiváló filmes, akit munkatársai "a magyar Walt Disney"-ként is emlegettek, tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát. 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben Csepel díszpolgára lett. Alkotásait és életművét több nemzetközi fesztiválon is díjazták.

A Megalkuvó macskák című animációs filmből

Nepp József 2017. október 6-án halt meg életének 84. évében. 2019-ben a hetedik Országos Rajzfilmünnep fókuszában a 85 éve született rajzfilmes művészete állt. A fesztivál a legismertebb sorozatát, az ötven évvel korábban bemutatott Mézga családot is ünnepelte, és Nepp József több alkotása is látható volt.

Nepp József a Lúdas Matyi hátterét tervezi (MTI Fotó: Balaton József)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Bombabiztos befektetés!

Emlékeznek még a takarékbélyegre? Elő a régi gyűjtőlapokkal a fiók mélyéről, mert ez a befektetési forma nem évül el...

A színházi macska búcsúzik

Elment Haumann Péter, az egyik legnagyobb hazai közönségkedvenc, aki összetéveszthetetlen alakításaival és szinkronjaival örökre beírta magát a magyar színház- és filmtörténelembe.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.