Nemzeti Múzeum - a kezdetek

A Kárpát-medence történelmének legjelentősebb műkincsgyűjteménye található a klasszicista stílusú 109 x 70 méteres épületben. A két udvarral rendelkező létesítmény párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete pedig 7894 négyzetméter.

Városi séták

2022.06.22 | olvasási idő: kb. 2 perc


1802. augusztus 25. Magyar Hírmondó: „Gróf Széchényi Ferenc mindkét magyar hazában már elhíresedett, nagy fáradsággal és sok költséggel szerzett ritka gyűjteményeit, melyek könyvekben, kézírásokban, képekben, címerekben, mappákban s pénzekben állnak, példás hazafisággal a magyar haza közhasznára ajánlott és ajándékozta.”

A felajánlása után Széchényi Ferenc gróf az uralkodó, I. Ferenc jóváhagyásával létrehozta a nemzeti könyvtárat. Ezen felbuzdulva József nádor főherceg kitalálta, hogy a könyvtárat egy múzeummal kellene kibővíteni. A Magyar Nemzeti Múzeum alapkövét 185 éve, 1837. június 22-én helyezték el Budapesten.

A múzeum előtere Arany János szobrával (MTI fotó: Manek Antal)

A bejárat lépcsősorán nyolc korinthoszi oszlop látható, felül timpanon zárja, ami egy háromszög alakú homlokfelület. A babérkoszorús szoborcsoport Ludwig Schaller és Rafael Monti szobrászok munkáját dicséri. Középen Pannónia ül, aki babérkoszorút nyújt át a művészet, a tudomány, a történelem és a hírnév megszemélyesítőinek. A bal sarokban a Drávát, a jobb sarokban, az egyetlen férfialak a Dunát szimbolizálja. Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik a múzeum főlépcsőház falait és mennyezetét.

A homlokzatot díszítő szobrok (MTI fotó: Jászai Csaba)

A múzeum előtti téren volt az a tömeggyűlés, melynek során a hagyomány szerint Petőfi Sándor beszédet mondott 1948. március 15-én. Az épület dísztermében ülésezett az országgyűlés felsőháza, előcsarnokában termékkiállítást rendeztek, sőt A Pál utcai fiúk című film forgatásának egyik jelenetét is itt vették fel.

Múzeumkert (MTI fotó: Branstetter Sándor)

Nemzeti szabadságunk jelképeként a március 15-ei ünnepségek fő helyszíne lett a Múzeumkert és a több millió tárgyat őrző gyűjtemény épülete, a Nemzeti Múzeum, melyet az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánított.

Az évforduló kapcsán az MTVA Archívum m3.hu oldalán láthatnak egy ismeretterjesztő filmet a múzeum történetéről és gyűjteményeinek bemutatásáról.

Borítókép: A múzeum a millennium idején MTI Fotó: Reprodukció, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-749264

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Krencsey Marianne - az ötvenes-hatvanas évek ragyogó csillaga

Nem a párt éppen illetékes elvtársának kénye-kedve, hanem a közönség szeretete emelte a magasba.

A balhátvéd, akinek nem csak a meze volt piros-kék

Ihász Kálmán, olimpiai bajnok labdarúgó-legenda tizenkét éves korától visszavonulásáig hűséges volt angyalföldi klubjához.

Szalag sztorik

Gondolkoztak már valaha azon, milyen élmény lehet egy tévés archívum összes kincséhez hozzáférni? Válogatni a régebbnél régebbi, érdekesebbnél érdekesebb felvételek között? Ha kíváncsiak, a Szalag sztorikkal megmutatjuk.

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?