Slágergyárosból szivacsgyáros

Ma lenne 90 éves a „magyar Frank Sinatra” a hatvanas évek sztárja, akiért lányok, asszonyok epekedtek egykor. Nem csak a szép hangjával hódított, modellt is állt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és állítólag róla mintázták a Hadtörténeti Múzeum előtt állt katonaszobrot.

Karakter

2022.06.07 | olvasási idő: kb. 2 perc


Németh Lehel 1932. június 7-én született egy erdélyi faluban, Sepsiszentkirályon. Édesapja halála után a négy testvért szétválasztották, ketten árvaházban nevelkedtek, a harmadik rokonokhoz került, az énekes édesanyjával az erdélyi író Ágoston Máriánál lakott több éven keresztül. Magyarországra menekültként érkeztek 1944-ben, majd egy híradástechnikai gyár dalárdájában kezdett el áriákat énekelni. Operaénekesnek készült, a primadonna Németh Marika beajánlotta Simándy Józsefhez, aztán a szíve végül mégiscsak a könnyűzene felé húzta.

Portréja 1962-ben készült (MTI fotó: Járai Rudolf)

A Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei műsorát a Lehet, hogy szép nem vagyokkal elsőként nyerte meg 1961-ben. Olyan népszerű slágerek előadója volt, mint a Reszket a hold a tó vízén vagy a Nekem a Balaton a Riviéra. A Csudapest című Budapestről készített turisztikai szórakoztató filmben szerepelt többek között Koós Jánossal, Vámosi Jánossal és Czirok Lászlóval :

Csudapest-részlet: Reszket a hold a tó vizén...

Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy Honthy Hannával és Latabár Kálmánnal emlegették a nevét egy időben. Németh Lehel volt tulajdonképpen hazánk első igazi sztárja. Sikere nem volt hosszú életű, a hatalommal való összetűzései elől külföldre menekült, fogó artistakánt kereste később a kenyerét. Kanadában telepedett le feleségével, ahol műszerészként dolgozott. Montrealban saját céget alapított, az ott készült szivacsgyártó gépe világsiker lett.

Rajongói körében (MTI fotó: Mikó László)

A rendszerváltáskor tért csak haza és egy nemzetközi hírű szivacsgyárat alapított itthon. Az egykori bálvány az Erkel Színházban adott két telt házas koncertet, amivel végleg elbúcsúzott a közönségétől. 2005. január 5-én, 72 éves korában hunyt el.

Borítókép: 1989-ben az Erkel Színházban   Készítette: Földi Imre, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-909059. 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

A lépcső aljától a halhatatlanságig

A ma 75 éves Szacsvay László egyesek szerint „ártatlan szemű harlequin”, míg mások szerint ragyogóan tehetséges karakterszínész. Az idén Páger Antal-díjjal jutalmazott színész már majd’ az összes neves elismerést begyűjtötte, és az sem véletlen, hogy 2021 óta a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja.

Kossuth híd – átkelő tíz évre

A II. világháborúban a németek felrobbantották a budapesti Duna-hidakat, az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze. 1946-tól 1956-ig működött, 1960-ban lebontották.

Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”

Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.