A Rádióarchívum havonta megújuló kínálatában reményeink szerint mindenki megtalálja a kedvére valót: a könnyed, humoros hangvétel kedvelői éppúgy, mint a komolyabb műfajok rajongói. Tartsanak velünk, kalandozzanak német szerzőkkel német tájakon!
Tudták, hogy Theodor Fontane remekelt a lélektani regény műfajában? Hősnője Effi Briest, a kislányfővel férjhez adott, de a gúzsba kötő társadalmi konvenciók ellen lázadó feleség, akinek tiltott szenvedélye szükségképpen bukásához vezet. Története ma is megérinti a szíveket, és méltán állítható Anna Karenina és Madame Bovary mellé. 💗 Effi Briest szerepében Venczel Vera, a szülőket Szabó Ottó és Kohut Magda, a férjet Sinkó László alakítja.
A nagyregények kedvelőinek további jó hír, hogy négy Thomas Mann-mű is bekerült a Rádióarchívumba: kettő a kötelező olvasmányok közé és kettő a Felfrissülünk! rovatba. Olyan – a középiskolákban jelenleg is számonkért – alapművekről van szó, mint a Tonio Kröger, vagy a Mario és a varázsló, illetve a német városok tematikában az első regényként rögtön nagy sikert aratott, Lübeckben játszódó A Buddenbrook ház, valamint a német költőfejedelemnek, Goethének emléket állító Lotte Weimarban című regény.
A Wilhelm Meister ugyanúgy végigkísérte Goethe egész pályáját, mint a Faust. A regény a német klasszicizmus prózai foglalata és a német fejlődésregény őstípusa. Rádióváltozata – egy polgárifjú színészi és költői szárnypróbálgatása – ma is frissnek hat, olyan színészekkel, mint Dunai Tamás, Káldi Nóra, Végvári Tamás és Zsurzs Kati.
A német barokk zene legnagyobb hatású alakja, Johann Sebastian Bach 1723-tól huszonhét éven át volt a lipcsei Tamás-templom kántora. Singet dem Herrn ein neues Lied című darabját a szakértők technikai szempontból Bach egyik legnehezebb kórusművének tartják. A gyors, hangszeres jellegű futamok és a bonyolult fúgák rendkívüli virtuozitást követelnek az énekesektől, különösen a szoprán és alt szólamokat éneklő fiúktól. Állítólag amikor Mozart meghallgatta ezt a motettát, annyira fellelkesült a hallottaktól, hogy felkiáltott: „Végre valami, amiből tanulni lehet!”
A walkür Richard Wagner A Nibelung gyűrűje tetralógiájának második, középső drámája, amely közvetlenül A Rajna kincse története után folytatódik. A cselekmény a Rajna-vidéken és környékén játszódik, a mondai időkben. Az opera zárójelenete a tetralógia egyik legnépszerűbb, baritonra és zenekarra írt csúcspontja, melyben Wotan isten fájdalmas búcsút vesz kedvenc lányától, a lázadó Brünnhildétől, majd tűzvarázzsal veszi körül, hogy csak a legbátrabb hős juthasson el hozzá. Wagner a saját életéből is merített a búcsúhoz. A zene mélyen emberi: az apa fájdalmát halljuk, aki a saját törvényei és politikai hatalma miatt kénytelen elszakadni attól, akit a legjobban szeret. Sokan ezt tartják az egész Ring-ciklus legszebb bariton monológjának.
A VIII. vonósnégyes – Drezda című művet Sosztakovics 1960-ban, a romjaiból újjáépülő Drezdában tett látogatása során komponálta. Ez talán a legszemélyesebb és legmegrázóbb alkotása. A mű, amely a hivatalos ajánlás szerint ugyan „a fasizmus és a háború áldozatainak” szól, valójában egy zenei végrendelet és segélykiáltás. A zeneszerző mindössze három nap alatt írta meg a darabot Drezda mellett. A hivatalos verzió szerint a romos város látványa ihlette meg, ám levelei elárulják, hogy ekkoriban mély depresszióval küzdött, mert akarata ellenére kénytelen volt belépni a Kommunista Pártba.
Amennyiben kínálatunk felkeltette érdeklődésüket, látogassanak el a Rádióarchívum oldalára: https://nemzetiarchivum.hu/radio
Borítókép: Férfiak és nők hallgatják az Orion 331 típusú rádiót (MTI Fotó: Seidner Zoltán)
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 340 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál. Jó böngészést kívánunk!