Nagykörút

1896. augusztus 31-én adták át a millenniumi ünnepségek keretében a budapesti Nagykörutat.

Városi séták

2021.08.31 | olvasási idő: kb. 3 perc


A pesti városrészeket – a Lipót-, Teréz-, József- és Ferencvárost – sokáig nem kötötte össze nagyvároshoz méltó útvonal. Reitter Ferenc mérnök, aki a budai és pesti rakpartok kiépítésében is tevékeny részt vállalt, 1865-ben azt javasolta, hogy a soroksári Duna-ág vizét felhasználva építsenek egy harminchat méter széles körcsatornát a jelenlegi Nagykörút helyén. A Közlekedési Minisztérium előbb jóváhagyta, később a magas költségek miatt elvetette a tervet.

Villamosok, konflisok és járókelők a Baross utcánál

1870-ben azonban létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely negyedszázad alatt elegáns körutat varázsolt a mocsaras városárok, a düledező házak és disznóólak helyén. A Nagykörút megépítését az 1871. évi XLII. törvénycikk írta elő, pontosan megszabva a körút egyes szakaszait is. A jogszabály tizenöt évi adómentességet nyújtott a körút mentén épülő házaknak, továbbá 900 ezer forint kölcsönt biztosított a munkálatokra, amit később még 500 ezer forinttal megtoldottak.

A Nyugati pályaudvar épülete

Az első szakasz építése 1883-ig tartott, ekkor nyitották meg a Nyugati pályaudvar előtti és a Király utca, illetve a József és a Stáció (Baross Gábor) utca közti szakaszt. Fordulópontnak számított, amikor Tisza Kálmán miniszterelnök 6,5 millió forintos hitelt adott a Közmunkatanácsnak, amelyből újabb építési telkeket vásárolhattak. A Margit hídtól az Üllői útig tartó szakasz 1888-ra készült el, a Lipót út (a mai Szent István körút) befejezését 1891-ben az Árpád-malom kisajátítása tette lehetővé.

A Nagykörút és a Kerepesi út (ez a szakasza 1906-tól Rákóczi út) kereszteződése

A körúton gomba módjára nőttek ki a földből az eklektikus bérházak, a városközpontba vezető Kerepesi út (egyik szakasza a mai Rákóczi út) mellett fölépültek az első szállodák, a Népszínház és a New York Palota. Lebontottak 251 szedett-vedett épületet, felhúztak a helyükön 253 tízszer akkorát. A négy kilométernél is hosszabb körút íve a Margit hídtól indult, és a déli híd kijelölt helyénél, a Boráros téren ért véget.

Borítókép: Budapest, a XIX–XX. század fordulója. A korabeli Erzsébet körút. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749050.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Évtizedek a nézők otthonában

Immár 29 éve, hogy Tamási Eszter, a valaha élt egyik legnépszerűbb bemondónő nincs köztünk. Rá és más népszerű tévés személyiségekre emlékezünk. (Videóval!)

Aki világsztár táncos-komikus lehetett volna, mégis hazatért

Ifj. Latabár Árpádot magas termete és lenyűgöző színpadi mozgása emelte a legnagyobbak közé, holott egy közismert színészdinasztia tagjaként, közkedvelt fivére árnyékában nem volt könnyű dolga. 120 éve született a Mágnás Miska legendás Mixi grófját is alakító színművész.

Kossuth Zsuzsannára emlékezünk

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a 170 éve elhunyt Kossuth Zsuzsannát mutatjuk be.

150 éves a csodás Budapest

November 17-én ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülését. Tekintse meg e jeles alkalomból a magyar fővárosról készült kronologikus képválogatásunkat!