Nagykörút

1896. augusztus 31-én adták át a millenniumi ünnepségek keretében a budapesti Nagykörutat.

Városi séták

2021.08.31 | olvasási idő: kb. 3 perc


A pesti városrészeket – a Lipót-, Teréz-, József- és Ferencvárost – sokáig nem kötötte össze nagyvároshoz méltó útvonal. Reitter Ferenc mérnök, aki a budai és pesti rakpartok kiépítésében is tevékeny részt vállalt, 1865-ben azt javasolta, hogy a soroksári Duna-ág vizét felhasználva építsenek egy harminchat méter széles körcsatornát a jelenlegi Nagykörút helyén. A Közlekedési Minisztérium előbb jóváhagyta, később a magas költségek miatt elvetette a tervet.

Villamosok, konflisok és járókelők a Baross utcánál

1870-ben azonban létrejött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely negyedszázad alatt elegáns körutat varázsolt a mocsaras városárok, a düledező házak és disznóólak helyén. A Nagykörút megépítését az 1871. évi XLII. törvénycikk írta elő, pontosan megszabva a körút egyes szakaszait is. A jogszabály tizenöt évi adómentességet nyújtott a körút mentén épülő házaknak, továbbá 900 ezer forint kölcsönt biztosított a munkálatokra, amit később még 500 ezer forinttal megtoldottak.

A Nyugati pályaudvar épülete

Az első szakasz építése 1883-ig tartott, ekkor nyitották meg a Nyugati pályaudvar előtti és a Király utca, illetve a József és a Stáció (Baross Gábor) utca közti szakaszt. Fordulópontnak számított, amikor Tisza Kálmán miniszterelnök 6,5 millió forintos hitelt adott a Közmunkatanácsnak, amelyből újabb építési telkeket vásárolhattak. A Margit hídtól az Üllői útig tartó szakasz 1888-ra készült el, a Lipót út (a mai Szent István körút) befejezését 1891-ben az Árpád-malom kisajátítása tette lehetővé.

A Nagykörút és a Kerepesi út (ez a szakasza 1906-tól Rákóczi út) kereszteződése

A körúton gomba módjára nőttek ki a földből az eklektikus bérházak, a városközpontba vezető Kerepesi út (egyik szakasza a mai Rákóczi út) mellett fölépültek az első szállodák, a Népszínház és a New York Palota. Lebontottak 251 szedett-vedett épületet, felhúztak a helyükön 253 tízszer akkorát. A négy kilométernél is hosszabb körút íve a Margit hídtól indult, és a déli híd kijelölt helyénél, a Boráros téren ért véget.

Borítókép: Budapest, a XIX–XX. század fordulója. A korabeli Erzsébet körút. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749050.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 305 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

„Minden a fejen, a kézen, meg a bátorságon múlik”

Tíz éven keresztül csak Kamuthyak nyertek magyar bajnokságot tőrvívásban. Dr. Kamuthy Jenő hatszoros, öccse, László pedig négyszeres magyar bajnok volt.

Aki mindig dívaként állt színpadra

Sulyok Mária az egyik legszebb orgánumú színésznőnk volt, aki a beszéd művészetét 1951-től tanította is a Színművészeti Főiskolán. Meggyőző erővel keltett életre polgárasszonyokat, munkásnőket, parasztasszonyokat, bár alkata kifejezetten királynői volt. Születésének 115. évfordulóján a Kossuth-díjas érdemes és kiváló művészre emlékezünk.

Tűzoltók napja

1991 óta május 4-én az életüket naponta kockáztatók előtt tisztelgünk. A lánglovagok elsődleges feladata az emberi élet- és a vagyonmentés, de segítenek katasztrófa-elhárításban, sőt, néha kisállatok mentésében is.

How do you do-do… Magának dúdolom…

Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.