Múlt századi divat. Emlékeznek?
A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.
2019.10.24 | olvasási idő: kb. 4 perc
A második világháború után a textilipar volt hazánkban az a terület, ami szinte a leghamarabb feléledt. Az államosítást, összevonásokat és átszervezéseket követően pár tucat országos vállalat jött létre. A könnyűipar rengeteg embert foglalkoztatott, szövetkezetekben, tanácsi vállalatokban is sokan dolgoztak. A gyártósorokon szovjet exportra is készültek ruhák.
Szovjet kiállításon a magyar ruhák
Természetesen az idő előrehaladtával, a rendszerváltás környékén a keleti piac beszűkülésével és a technológiai fejlődéssel a foglalkoztatottak száma csökkent.
Zajlik a munka a ruhaipari szövetkezetben
De addig a szocialista ünnepekről elnevezett ruhagyárak ontották a konfekcióipari termékeket. Május 1. ruhagyár, Április 4. Ruhagyár, Vörös Október Ruhagyár - termékeikre az egyszerű vonalvezetés, visszafogottság volt jellemző. A Nemzetközi Ruházati Kongresszus, a Ruházati Mintatervező Vállalat, az Országos Kisipari Szövetkezetek Tervező Laboratóriuma diktálták a trendet. 1964-ben például a kosztüm volt népszerű, melynek szoknyája térd alá ért, s az alapanyagául szolgáló szövet nagyrészt hazai gyártású volt.
Őszi kosztüm- és kalapdivat 1964-ből
Jellemzően a műszálas anyagok voltak elterjedtek ebben az időszakban. Divatbemutatókon lehetett találkozni tehetséges tervezők fantáziadús és tényleg ízléses modelljeivel, ezek azonban nemigen jutottak el a vevőkhöz. A tervezőirodákban eleve kétféle kollekcióval készültek: egyet a kifutókra szántak, egy másikat az üzletek polcaira. Az esztétikai és minőségi különbség a kettő között óriási volt. Persze vannak olyan ruhák, amelyeket akár napjainkban is hordhatónak minősítenénk. A népművészeto motívumok például abszolút kortalanok.
Divatbemutató a Margitszigeti Nagyszállóban
Manapság ha külföldi divatbemutatót nézünk, eleve fölkészülünk a különleges-különc darabokra, nem a mindennapi kényelem az elsődleges szempont. Az 1960-as években is lehetett olyan extremitásokkal találkozni hazánkban is, amelyek mai szemmel nézve inkább viccnek, de minimum furcsának tűnnek, nem esztétikusnak. Az Op-Art minták nagy népszerűségnek örvendtek ruhák és kiegészítők szintjén is, az arcdíszként történő viselésük azonban nem állta ki az idők próbáját.
Arcdíszek egy modellen
Borítókép: A Hungarotex manökeniskolája, Magyarország, Budapest, 1968. január 24. Kárpáti Zoltán pantomimművész manökentanfolyamot tart a Hungarotex exportvállalatnál. A divatbemutatókon ezentúl a tanfolyamot elvégzett manökenek mutatják majd be a divatcég újdonságait. MTI Fotó: Pálfai Gábor
Nemzetközi Duna-nap
A Duna a Kárpát-medence „ütőere”, a legnemzetközibb folyó: tíz országon halad keresztül. A nemzetközi Duna-napon megmutatjuk, miért és mennyire szeretjük.
Január 12. – a magyar musical napja
2012 óta ez a nap a magyar musical napja: 1961-ben ezen a napon mutatták be az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot.
10 érdekesség a 100 éve született Tomanek Nándorról - kvíz
A senkivel össze nem téveszthető hangú és tehetségű Tomanek Nándor 100 évvel ezelőtt született Pécsett. Emblematikus sztárjává vált ő is a Vígszínház 1960-as, 70-es évekbeli legendás korszakának, és sokoldalúságát számos, egymástól teljesen különböző szerepben bizonyította színpadon és filmen egyaránt, a szinkronstúdióban pedig jellegzetes hangját is gyakran kölcsönözte külföldi kollégáinak. Rendkívül fegyelmezett és pontos művész volt, aki a környezetétől is ugyanezt várta el. Intellektuális karaktere, elegáns tartása, jellegzetes egyénisége fűszerezték emlékezetes alakításait.
A cinkos mókamester
Kiszólásaival a közönséget is „tettestársává” tette tréfáiban Kazal László színész, énekes, dalszerző, konferanszié és komikus. A ma 40 éve elhunyt nevettetőre emlékezünk.