A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége

A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.

Karakter

2022.01.15 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az emberi gyengeségek és torz társadalmi viszonyok vitriolos tollú kipellengérezője volt és maradt az 1622. január 15-én született Jean-Baptiste Poquelin, akit Molière-ként ismer a világ. A párizsi királyi kárpitos fia fordulatos élete során megtapasztalta a siker csúcsait és a bukás hullámvölgyeit. Megjárta az adósok börtönét és sütkérezett a királyi udvar fényében. Színpadi alakjaival máig ható, közkinccsé lett figurákat teremtett, mint a fösvény, a tudálékos, az álszent vagy a kontár tipikus karakterei.

Dörner György, Szacsvay László és Kállai Ferenc a Moliére komédia főpróbáján. (MTI Fotó: Benkő Imre)

Szatírája, olykor maró gúnya a fennálló rend visszáságait sem kímélte, bár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a pengeélen táncoló darabok sikere és tovább élése mennyire függ a főúri és királyi pártfogók kegyétől. A magyar színházak állandó repertoárján máig számtalan darabja szerepel A kényeskedőktől a Nők iskolájáig, a Tartuffe-től A mizantrópig, A botcsinálta doktortól a Dandin György, avagy a megcsalt férjig. Írta, rendezte és játszotta összefonódó magán és színpadi életét – állandó szerelmi és szellemi lázban.  Utálta az orvosokat és a papokat, ezért az utolsó kenetben és tisztes temetésben sem részesült. 

Cserhalmi György és Udvaros Dorottya jelenete Moliére: A mizantróp című előadásában. (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Saját darabja, a Képzelt beteg előadásának címszereplőjeként lett rosszul, de a társulat bevétele miatt végigjátszotta az előadást. A függöny legördült, összeesett, és többé nem tért magához. Az a színházi babona, amely szerint a színészek számára szerencsétlenséget hoz a zöld szín, ekkor született, ugyanis Molière halálakor ilyen ruhát viselt. Minden korszak magyar színészei, Bessenyei Ferenctől Trill Zsoltig valósággal lubickoltak a legtöbbet játszott darabjai - A fösvény, Az úrhatnám polgár, a Tudós nők és a Képzelt beteg – szerepeiben, az időtlen emberi fonákságok létezésének „hála”, napjaink művészeinél sincs ez másként.

BORÍTÓKÉP: Eger, 1990. február 19. Csuja Imre a Filozófiatanár és M. Horváth József Jourdain úr szerepében, Moliére Úrhatnám polgár című komédiájának próbáján. A színművet február 20-án mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Szabó Ágnes rendezésében. MTI fotó, készítette Ilovszky Béla. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-909981 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.

Szenes Ivánra emlékezünk

Skicc című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a 100 éve született Szenes Iván slágerszövegíróra emlékezünk.

Ünnepeljék az m3.hu-val az 1848-as forradalom emléknapját!

A hosszú hétvégén a szabad levegőn, családdal, barátokkal töltött időt jól kiegészíthetik a különböző műfajú műsorok a forradalom és szabadságharc témájában az m3.hu –n, mutatjuk a kínálatot!

Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!