Millenáris – a magyar versenysport bölcsője
Millenáris…, Pesten? A Thököly útnál? Csaknem mindenki értetlenkedik, a budai Millenárisra gondol. Pedig az első, a régi Millenáris ma is megvan még. Igaz, alig lehet észrevenni, de nem messze tőle ott hömpölyög a nagyvárosi forgalom.
Városi séták
2021.05.14 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Millenáris sportpályát 1896. május 14-én nyitották meg az akkori Csömöri úton (ma a Thököly út egyik mellékutcájában, a Szabó József utcában van). Eredeti formájában a millenniumi ünnepségsorozatra épült Bláthy Ottó villamosmérnök tervei alapján. Egy év múlva, 1897. május 9-én itt rendezték meg az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést. Mindkét csapat a BTC (Budapesti Torna Club) sportolóiból állt, csatárként az úszásban kétszeres athéni olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is pályára lépett.
Az első két magyar bajnokságot is a BTC nyerte, 1901-ben és 1902-ben. A Millenáris nemzetközi mérkőzéseknek is otthont adott. 1901-ben az angol Richmond AFC 4:0 arányban győzte le a magyar válogatottat. Az utolsó itt rendezett válogatott mérkőzésen, 1911. október 29-én viszont a magyar válogatott aratott gólzáporos győzelmet, 9:0-ra verte Svájc legjobbjait.
A sporttelep 1928-ban nyerte el mai formáját, Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei szerint a 31. kerékpáros világbajnokságra építették át. A kanyarokban bedöntött pályát, úgynevezett velodromot alakítottak ki. A 415 méter hosszú pályát 36 fokban döntötték meg. 1949-ben és 1954-ben főiskolai kerékpár-világbajnokságot és számos egyéb hazai és nemzetközi kerékpárversenyt rendeztek itt.
A sporttelep 1949-ben a tenisz Davis-kupa elődöntő színhelye volt. Télen jégpályaként működött (1956 és 1986 között, majd 2009-től), az ország második műjégpályája volt. Számos más sportágnak is otthont adott, rendeztek itt tornabemutatókat és futóversenyeket is. Az épülethez egy medence is tartozott (az 1928. évi átalakítás során a pályán kívülre került), a II. világháború előtt versenyeket is tartottak benne. A jobb sorsra érdemes Millenáris pálya joggal tekinthető a magyar versenysport bölcsőjének.
Borítókép: Budapest, 1961. július 7. Magyar-lengyel kerékpárverseny a Millenáris sportpályán. Készítette: Petrovits László. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825876
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Bajor Gizi rejtélyes halála
A legendás színésznő halálát máig titkok övezik. Egy elborult elméjű férj, öngyilkosság vagy összeesküvés állt a háttérben?
A magyar autóversenyzés tragikus csillaga
Az első magyar Formula 1-es pilóta lehetett volna az ígéretes tehetségű Kesjár Csaba. A lehetőség kapujában egy tragikus versenybaleset törte derékba pályafutását.
Tolnay Klárira emlékezünk
110 éve született a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.
Karikó Katalin Nobel-díjat kap
A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése idén az élettani és orvosi Nobel-díjat megosztva a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó, Széchenyi-díjas magyar biokémikusnak, Karikó Katalinnak és Drew Weissman mikrobiológusnak ítéli oda biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen.