Fotók Tél apóról

Európában igen régi hagyományokra vezethetők vissza a téli ajándékozó lények. Ismerjék meg röviden Odin legendáját, szent Miklós püspök csodatételeit vagy az aranyvirgács szokásának eredetét.

Ünnepek és hétköznapok

2023.12.05 | olvasási idő: kb. 2 perc


Az európai kultúrkörből Holle anyó, Karácsony apó, Fagy apó, Tél apó olyan mesealakok, akik részben szerencsét hozó és ajándékozó, részben ijesztő és démonikus lények. A germán főisten, Odin továbbélésének szokták őket tekinteni, akinek kettős lénye mutatkozik meg a december hatodikai szokásokban is: miközben ajándékot oszt jóságos arccal, segédei a háttérben ijesztgetnek. A német néphagyomány szerint a gyerekek Odin nyolclábú lovának tettek ki csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, és cserébe kapták hálából az ajándékokat.

A magyar falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a miklósolás szokása: egy fehér szakállú, kosarat cipelő öregember aranyos dióval, almával, szentképpel ajándékozta meg a gyerekeket, illetve áldás helyett „életvesszővel” veregette meg őket. Innen ered a virgács szokása, ami manapság éppen az ellenkezőjét jelenti: rosszalkodás esetén kapják reggelre a csizmájukba.

Mikulás zsánerkép 1986-ból (MTI Fotó: Pinke Tibor)

A Mikulás szent Miklósról kapta a nevét, aki 270 körül született gazdag keresztény férfi volt, akit Mürában püspökké választottak és jósága, csodás tettei miatt már életében szentként tiszteltek. 
Egészen fiatal volt még, amikor titokban megajándékozott pénzzel egy apát, hogy hozományt vehessen három leányának. Miklóshoz csodák is kapcsolódtak: a viharba került hajót kikötőbe vezérelte, városát megmentette az éhínségtől, föltámasztott három meggyilkolt iskolásgyermeket, illetve három tisztet megmentett a halálos ítélet végrehajtásától. Védőszentje lett elsősorban a gyermekeknek és családoknak, fiatal lányoknak, diákoknak, tengeren járóknak, molnároknak és kenyérsütőknek, szegényeknek, raboknak, oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.

A hosszú, fehér szakállas, piros ruhás, csuklyás, köpenyes, testes alak Magyarországon a püspöksüveges, pásztorbotos szent Miklós alakjával egybemosott képzeletbeli figura. A Mikulást Miklós névnapon, december 6-án ünnepeljük. Gondosan megtisztított téli cipőiket a gyerekek már előző este felteszik az ablakpárkányra, amiben reggelre finomságok, például csokimikulás és sokszor kisebb ajándékok teremnek. Tekintse meg mókás képválogatásunkat!

A lapozgatóban látható fotók:

  1. Rajtol a Télapó-futás mezőnye 1990-ben (MTI Fotó: Soós Lajos)
  2. Ünnepség egy óvodában 1990-ben (MTI Fotó: Földi Imre)
  3. Csemegeüzlet kirakata 1962-ben (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  4. Mikulás Miskolcon 1968-ban (MTI Fotó: Szebellédy Géza)
  5. Mikulás Simontornyán 1965-ben (MTI Fotó: Bajkor József)
  6. Sétakocsikázás a Mikulással 1989-ben (MTI Fotó: Földi Imre)
  7. Újságárus télapó és krampusz 1990-ben (MTI Fotó: Kleb Attila)
  8. Mikulás egy mérkőzésen 1984-ben (MTI Fotó: Németh Ferenc)
  9. Szarvas helyett motorkerékpárral 1962-ben (MTI Fotó: Patkó Klári)
  10. Áruházi Mikulás 1960-ban (MTI Fotó: Patkó Klári)
  11. Mikulás Budapesten 1969-ben (MTI Fotó: Benkő Imre)
  12. Csomagokat kapnak a gyerekek 1962-ben (MTI Fotó: Bajkor József)
  13. Színházi karácsony 1953-ban (MTI Fotó: Várkonyi László)

 

Borítókép: Jelmezesek Budapest belvárosában 1965-ben. Készítette: Barok Péter, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-F__TK19651124005

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A „paprikás lánytól” az aranylemezig

Születésének évfordulóján emlékezünk a magyar tánczene kiemelkedő alakjára, Harangozó Terire, aki virágénekeket is rögzített.

Boldog új évet kívánunk!

A Gergely-naptár bevezetésével Szent Szilveszter pápa ünnepe lett az év utolsó napja, ezért hívjuk december 31-ét szilveszternek. Talán meglepő, de már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak évbúcsúztatókat.

Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska

A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.