Már az ókori rómaiak is szerették a mézes süteményt, ezt bátran megállapíthatjuk a különféle régészeti leletek alapján. Az is bizonyos, hogy ők még lapos, kör alakú égetett agyagformákat használtak a sütéshez. A méz azonban drága portéka volt, így nem fecsérelték kedvtelésből formázott figurákra: áldozati felajánlások, vagy dicső tetteket hirdető nyomatok készültek a mézes tésztából akkoriban. A mézeskalács ház eredete jóval későbbre datálható, egészen pontosan a 19. századra. Emlékeznek még Jancsi és Juliska meséjében a gonosz boszorkányra, aki magához csalta az eltévedt gyerekeket? Nos, a házikók formázásának hagyományát részben ennek köszönhetjük. A Grimm testvéreknek a mese lejegyzésekor, vagyis az 1800-as évek elején nem kellett teljesen a fantáziájukra hagyatkozniuk, hiszen a német államokban a mézeskalács már korábban is rendkívül népszerű volt: a 16. századtól a legnevesebb mesterek céhekbe tömörültek, és egy időben a jó minőségű mézes sütemény adófizető eszköznek számított. A Grimm testvérek meséjével azonban a mézeskalács házikó megkezdte világhódító útját, és a meghitt karácsonyi ünnep egyik szimbóluma lett.
Magyarországon valószínűleg az erdélyi szászok közvetítésével terjedt el a mézeskalács, nagyjából a XII. századtól kezdve. Emlékeink persze korábbról is vannak: „Magyar földön a honfoglalás előtti időből is van emléke a mézessütemény készítésnek: az aquincumi római légiók táborai helyén negatív cserép süteményformákat találtak ásatás közben.” — írja Weiner Piroska Faragott mézeskalácsformák című könyvében. Az ipari fellendülés és a mézessütemények formázásának művészete azonban egyértelműen a céhek korához köthető nálunk is: az első magyarországi mézeskalácsos céh a XVII. században alakult meg Pozsonyban. Pesten a mézeskalácsosok 1834-ben kaptak céhalapítási engedélyt, és ebben nagy szerepe volt Beliczay Imre mesternek, aki messze földön híressé vált nemcsak a mézeskalácsairól, hanem művészi érzékkel faragott ütőfáiról is (ezekkel formázták ugyanis akkoriban a tésztát). A generációkon át mézeskalácsokkal foglalkozó Beliczay család Csányi utca 3. szám alatt működő műhelye az édességszeretők valódi Mekkája volt.
Mivel a mézeskalácsok iránt kezdetben nemcsak karácsonytájt, hanem egész évben egyformán nagy érdeklődés mutatkozott, így a legkedveltebb formák is az emberélet nagy fordulópontjaihoz kapcsolódtak. Szívet, babát, lovat, bölcsőt ajándékoztak egymásnak az emberek. A házikóforma később, a mézesek szezonális jellege folytán lett egyre népszerűbb, hiszen a karácsony meghittsége, a család, az otthon melege kapcsolódott hozzá. És ha már a karácsony az összetartozásról szól, miért álldogálnának magányosan az egyes házikók? Manapság mézeskalács falvak tucatjai teremnek gombamódra minden évben, azonban a legelsőt vitathatatlanul Baranya megyében, Geresdlakon alkották meg 2007-ben, Kettné Schmidt Tímea kezdeményezésére. Azóta Geresdlakon és másutt is a falu apraja-nagyja számára az ünnepi készülődés része, hogy együtt építik a település kicsinyített, édes mását. Többek között Zircen, Siófokon, Monoron, Zsámbékon és Gödöllőn is épült már mézeskalács falu. Egy-egy ilyen bonyolult műalkotás létrejötte sok szorgos kéz munkáját dicséri, hiszen óriási mennyiségű alapanyagot kell feldolgozni. Például a geresdlaki mézesfalu mintegy 100 épületből áll, és majdnem egy mázsa lisztből készült, továbbá 7 liter mézre és 300 tojásra is szükség volt a tésztájához.
Persze vannak, akik már eleve nagyban, azaz egész városokban gondolkodnak: Kiskunfélegyházán, illetve Újpesten is épült már mézeskalács város, azonban a rekordot egyértelműen a norvégiai Bergen tartja. Az ő mézes városkájuk több ezer épületből áll, és már a neve is egészen mesebeli: Pepperkakebyen. A házakon túl vonatok, fák, körhinták, valamint egyéb játékos elemek színesítik az igazán impozáns összképet.
„A mézeskalácsosság a legszellemesebb mesterség. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon, elpirulásra készteti az arcokat a süteményeivel.” — írta Mikszáth Kálmán egyik regényében. Észrevétele a mai napig is érvényes: a mézeskalács illata és a mécsesekkel kivilágított házikók látványa mindenkiből előcsalogatja a gyermeki énjét, így érdemes akár nézőként, akár alkotóként részt venni a karácsonyi készülődésben, és emelni az ünnep fényét a saját édes, cukormázas kreációnkkal.
Kedves Olvasóink, ha bővebben szeretnék megismerni a mézeskalács történetét, tekintsék meg a Néprajzi értékeink – A mézeskalács ütőfája című műsort az alábbi linkre kattintva: https://s.mtva.hu/HTKBwsBy
Ajánljuk figyelmükbe a Tükrös – Debreceni mézes című műsort is, amelyben mézeskalács bábok mesélnek el egy édes-bús szerelmi történetet: https://s.mtva.hu/maN8vpp3
Borítókép: Mézeskalács meseváros jótékonysági rendezvény a Kiskun Múzeumban. Készítette: Ujvári Sándor. Tulajdonos: MTI/MTVA
Ajánljuk figyelmükbe a régi idők mézeskalács fotóiból összeválogatott gyűjteményt a Nemzeti Archívum oldalán: https://s.mtva.hu/6jo3fp1b
Kedves Olvasó! folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 330 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.