Mezey Mária néven látta meg a napvilágot 1909. október 16-án Kecskeméten, de Szegeden nőtt fel jogász édesapja és nevelőanyja mellett. Bár már gyerekkorában biztos volt benne, hogy színésznő akar lenni, apja akaratának megfelelően jogot kezdett hallgatni Szegeden, majd magyar–francia–filozófia szakra is járt.
Ekkoriban fiatal férjével éltek együtt, de másfél év boldogtalan házasság után végül apja is beletörődött, hogy lánya színésznő szeretne lenni. Budapestre költözött, otthagyva az egyetemet és férjét. A fővárosban Rózsahegyi Kálmán iskoláját végezte el, majd az Országos Színészegyesületnél tett vizsgát. Ezzel a diplomával szerződtette Sebestyén Mihály Miskolcra 1931-ben – elmondása szerint ott tanulta meg a színészetet. Miskolci évei után jelentkezett Bárdos Artúrnál, a Belvárosi Színház akkori igazgatójánál, aki azt írta róla: „A legérdekesebb színészi idegrendszer.” Mezei Mária ugyanis nem tudott a színpadra lépni közönség nélkül: szüksége volt a jelmezre, a reflektorfényre, hogy színészként tudjon megmutatkozni.
1939 nyarán meghallgatáson vett részt Párizsban, ahová ösztöndíjat is nyert, de a világháború lezárta a határokat. A ’30-as évek második felében elkezdődött filmes karrierje: Az aranyember Athalie-jaként láthatták először a mozivásznon. A ’40-es években már sztár volt, komoly szerepeket játszott. Mivel fekete haját szőkére akarta festeni, de vöröses árnyalat lett a végeredmény, „vörös démonként” hivatkoztak rá. 1943 nyarán előadás közben taxiba ült és hazament, másnap pedig Tátrafüredre utazott, ahol a háború végéig tartózkodott.
Csak 1946-ban tért vissza Budapestre, de sokáig mellőzték, így kabarékban kellett fellépnie. Később kapott csak újra méltó szerepeket a Madách, majd a Nemzeti Színházban. Legkiemelkedőbb alakításai közé tartozik a Budapesti tavasz, A Noszty fiú esete Tóth Marival és az Édes Anna, melyben Vizyné megformálásával elnyerte a legjobb női szereplő díját a csehszlovákiai filmfesztiválon. 60 évesen búcsúzott el a színpadtól betegsége miatt, visszavonulva budakeszi házába. 1983-as halála előtt megjelent Vallomástöredékek című kötete, melyben a kiváló művésznő életéről, pályájáról vall.
Mezei Máriát az Irodalmi képeskönyv tévéfilmsorozat Látszat és valóság című epizódjában láthatják október 16-án az m3.hu műsorán. Tartsanak velünk!
Borítókép: Schiller Stuart Mária című drámájában. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.