A halhatatlan bariton
100 éve született a magyar opera egyik legkiválóbb baritonja, Melis György, akinek nemcsak énektudása, de színészi képességei is kiemelkedők voltak.
Karakter
2023.07.02 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas operaénekes 1923. július 2-án született egy Szarvashoz tartozó tanyán. A szlovák szülők gyermeke csak ötévesen kezdte tanulni a magyar nyelvet. A tehetséges ifjút édesapja eredetileg nem szerette volna taníttatni, de tanítója és későbbi tanárai meggyőzték a szülőket. Melis György énektehetségét a Szarvasi Evangélikus Újtemplom plébánosa fedezte fel. A későbbi operaénekes eredetileg építészként kezdte meg tanulmányait Budapesten, de az egyetem mellett hangját is képezte, így egy évvel később, 1944-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára. Egyik vizsgaelőadásán nyújtott teljesítménye 1949-ben azonnali szerződést hozott a Magyar Állami Operaházzal, ahol már egy évvel később Donizetti Don Pasqualéja főszerepét (Malatesta doktor) énekelhette, pedig énekesi oklevelét csak 1951-ben vehette át.
Melis György karrierje és népszerűsége hamar felívelt, gyakran hívták külföldi vendégszereplésekre, és a világ legnagyobb operaszínpadait mind meg is hódította. Leghíresebb alakításai Verdi Falstaffjának, Puccini Gianni Schicchijének, Csajkovszkij Jevgenyij Anyeginjének, valamint Kodály Zoltán Háry Jánosának címszerepei voltak. Nézők, kritikusok és partnerei is gyakran dicsérték színészi munkáját és kimunkált, mindig jól érthető énekét. Ez utóbbi elismeréseként 1974-ben azóta is egyedüli operaénekesként Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1988-ban saját díjat alapított, a Melis György-emlékplakettet, melyet azóta évenként a legtisztább magyar kiejtésű énekesek kapnak meg. Összetéveszthetetlen hangját számos operakiadvány, színészi munkáját operaközvetítések és operafilmek mellett olyan filmek is őrzik, mint a Hány az óra, Vekker úr? vagy a Banánhéjkeringő. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 2009. novemberében hunyt el, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Petrovics Emil zenszerző a művész 75. születésnapja alkalmából írott köszöntőjében az alábbiak szerint összegezte Melis kiválóságának receptjét: „Azt hiszem, minden szerepében láttam, gyönyörködtem szövegmondásának, játékának legnagyobb prózai színészeinket megszégyenítő tökéletességében, zenélésének csak a hangszeres előadóművészek, a Richterek, Fischer Annie-k, a Pablo Casalsok teljesítményeihez mérhető csodájában. „Mondo ladro" – sóhajtja keserű humorral Falstaff, miután kimászott abból a koszos vízből, amelybe ez a rabló világ belökte. De a gáláns kaland csúfos kudarca nem veheti el Sir John – Melis lovag – életkedvét és szárnyaló képzelőerejét. Ő indítja az operát – és Verdi életét is – lezáró híres fúgát, amely féktelen jókedvvel ünnepli az emberi élet és sors bolondos, kiszámíthatatlan, szépséges és fájdalmas kacskaringóit. Ebben a szerepben tette rám a legnagyobb hatást. Verdi és Melis megmutatta, elém tárta, mihez is tartsam magam. Bármilyen keserű is az élet, bármennyire is kiszámíthatatlan, mégis: gyönyörű, gyönyörű! Ki tehet ennél többet embertársaiért?”
A kiváló operaénekesre születésnapján az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n ma A Zenés TV Színházban Melis György című műsor első és második részével, valamint az Egy nyári délután Melis Györgynél című, bejátszásokkal tarkított portréval emlékezünk. Tartsanak velünk!
Borítókép: Melis György operaénekes MTI Fotó, Készítette: Benkő Imre Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-883611
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Törékeny alkathoz meglepő orgánum
Káldi Nóra bársonyosan mély hangját bármikor fel tudnánk idézni, pedig már 1993 óta nincs köztünk. Az Erzsébet- és Jászai Mari-díjas színésznő ma lenne 80 éves.
Farsang farka és torkos csütörtök
Mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket, de a pontos jelentésükkel sokan nincsenek tisztában. A Fotótár hangulatos képeinek nézegetése közben ezen is segítünk, és kicsit közelebb hozzuk a hagyományokat.
„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.
Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.
Születésnapos a szőke „kócbaba”
Csepregi Éva karrierjének sikerfolyama 19 éves korában kezdődött, amikor a Kócbabákkal színpadra állt az 1972-es Ki mit tud?-on – mindössze egy nappal a matematika érettségije előtt, és azóta sem apadt el: rajongói már nagyon várják közelgő életműkoncertjét, ahol a kiemelt vendégek a Neoton Família Sztárjai lesznek.