„A pontosság és az alázat a legfontosabb”

Hároméves korában már Gyurkovics Mária- és Karády Katalin-dalokat énekelt, de kiváló filmszínésznőként eljutott a cannes-i filmfesztiválra is, ahol Ingrid Bergman mellett ült. Medgyesi Mária Jászai Mari-díjas színművésznőt, a Budapesti Operettszínház örökös tagját köszöntjük születésnapján!

Cikksorozat: Karakter

2025.01.13
3 perc

Henter Mária néven látta meg a napvilágot Budapesten. Bár igazi pasaréti kislánynak tartotta magát, családjának erdélyi szász gyökereitől származik a Medgyesi előnév, melyet a színésznő később művésznévként használt. Már gyermekkorában imádott énekelni, mégis először drámai színésznő akart lenni. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára József Attila Ódájával és a Kései siratóval felvételizett – sikeresen.

Medgyesi Mária, a Fővárosi Operettszínház tagja (MTI Fotó: Keleti Éva)

Főiskolai osztályában olyan, később híressé vált nevekkel találkozhatunk, mint Garas Dezső, Fülöp Zsigmond, Harkányi Endre, Láng József vagy Lőte Attila. Szerettek együtt játszani, és főiskolai éveik nem nélkülözték a mulatságos helyzeteket sem. A színművésznő máig nevetve meséli, hogy egyik vizsgaelődásukon véletlenül annyira megütötte beteg partnerét, Láng Józsefet, hogy az elájult, így végül nem Gertrudis halt meg az előadásban, hanem Bánk. Ezekben az években indult el Medgyesi filmes karrierje is: már az első tanév végén elkezdődött a nagy sikerű Hintónjáró szerelem forgatása, következő nagy filmes szerepe pedig – már diplomásként – az 1959-es Dúvad volt, mellyel kijutott a cannes-i filmfesztiválra is.

Medgyesi Mária és Fülöp Zsigmond a végzős hallgatók vizsgaelőadásán (MTI Fotó: Keleti Éva)

Bár már negyedévesen játszott a Csárdáskirálynőben Szinetár Miklós rendezésében, és Fényes Szabolcs leszerződtette végzős főiskolásként az Operettszínházba, végül 1957-ben a debreceni Csokonai Színházban kezdte a színi pályát. Ezután következett a kecskeméti Katona József Színház, a Pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi, majd a győri Kisfaludy Színház. Kilenc évet töltött vidéken, amikor Seregi László, az Operettszínház akkori főrendezője szerződést ajánlott neki. Érdekesség, hogy rá egy napra hívta Marton Endre is a Nemzetibe, de akkor már igent mondott Seregi meghívására, és bár a prózai színészet is vonzotta, nem léphetett vissza.

Rátonyi Róberttel az Éjféli Randevú című darabban (MTI Fotó: Patkó Klári)

Nemsokára be kellett ugrania a Nemzetibe átvenni Nasztaszja Filippovna szerepét Dosztojevszkij A félkegyelműjében. A darab rendezője, Egri István szerette volna, ha Medgyesi nem köteleződik el kizárólagosan az operett mellett, így megrendezte Racine Bérénice című darabját Győrben, Vasarely díszletével, melyben a színművésznő a címszerepet játszotta. Eközben az Operettszínházban is jöttek a szerepek. Medgyesi végigjátszotta az operettirodalom legnagyobb primadonnaszerepeit Szilviától Sybillig – nem véletlen, hogy színpadi premierjeinek száma a százhoz közelít.

S. Tóth József, Medgyesi Mária és Ujlaky Károly jelenete a Bérénice-ben (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Később tanárként a zenés színház ifjú tehetségeit gondozta. Ugyanolyan odaadással oktatott, mint amilyen lelkesedéssel játszott: tanított színészmesterséget, művészi beszédet és beszédtechnikát is. Vallja, hogy a színészetben a pontosság és az alázat a legfontosabb. A ragyogó kisugárzással bíró színművésznő ugyanolyan jól tudta érezni magát vidéken, mint Cannes-ban vagy az Operettszínházban, pályáját az az elhivatottság kísérte végig, amelyet a színészi hitvallásában is megfogalmazott.

A Hogy volt?! című tv-műsor felvételén (MTI Fotó: Zih Zsolt)

Medgyesi Máriát a Nemzeti Archívum kínálatában a Napforduló című film primadonnájaként láthatják a linkre kattintva: https://s.mtva.hu/tUO4ndyD Tartsanak velünk!

Borítókép: Medgyesi Mária a Chicago című musical próbáján. Készítette: Horvát Éva. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 301 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.