Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

Városi séták

2021.08.15 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az egyházi hagyomány szerint Szent István király 1015-ben alapította a Budavári Nagyboldogasszony-templom elődjét, a Mária-templomot. Az alapításról azonban nem emlékeznek meg írott források. Csak évszázadokkal később, a török hódoltságot követően, 1690-ben az Esterházy Pál nádor által emeltetett barokk főoltár felirata utal a Szent István-i alapításra.

A templom a XIX. század közepén, az átalakítás előtt

A szóhagyomány őrizte meg azt is, hogy a tatárok pusztítása után IV. Béla új templomot emeltetett. A gótikus építészet egyik remekműve, a háromhajós, álkereszthajós bazilika a király halála, 1270 előtt néhány esztendővel készült el. Itt koronázták meg Károly Róbertet 1309-ben, Luxemburgi Zsigmond 1424-ben itt fogadta VIII. Palaiologosz János bizánci császárt. A déli harangtornyot 1461 és 1470 között Hunyadi Mátyás építtette. A templom a köznyelvben róla kapta nevét, mert 1461-ben Podjebrád Katalin cseh királylányt, majd annak korai halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixot is itt vezette oltár elé.

A Hunyadiak jelképmadara, a fekete holló a templom tűzzománc cserepekkel borított keleti melléktornyán (Jászai Csaba felvétele)

1541-ben Buda elesett, a Nagyboldogasszony-templom 150 éven át Buda főmecsetjeként működött. A török kiűzése után, a XVII–XVIII. század fordulóján a jezsuiták barokk stílusban építettek újjá a templomot, és 1713-ban elkészült a Szentháromság-szobor is. A kiegyezés után, 1867-ben itt koronázták meg I. Ferenc József királyt és feleségét, Erzsébetet.

A templom a Szentháromság-szoborral 1916-ban, húsz évvel a felszentelés után

Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján koronázó főtemplommá építették át, a munkálatok 1874 és 1896 között zajlottak Schulek Frigyes vezetésével. Ekkor alakították ki az épület mai, az eredeti gótikus formákat visszaállító képét, amit Schulek a jezsuiták által emelt szomszédos épületrészek lebontásával, illetve a barokk díszítések elbontásával ért el. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.

A templom a Szentháromság utca felől (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

A templom a millenniumi ünnepségek során is fontos megemlékezések színtere volt, 1898-ban itt temették el III. Béla és Antiochiai Anna királyné földi maradványait. 1907-ben I. Ferenc József király koronázásának negyvenedik évfordulóján új orgonát adományozott a templomnak, 1916-ban itt koronázták meg az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt.

IV. Károly lóháton a Mátyás-templom felé tart kíséretével a koronázási szertartásra (1916)

Budapest ostroma során rendkívüli károk keletkeztek az épületben. A beltéri freskókat és díszítményeket 1950–70 között állították helyre Borsos László főépítész vezetésével. 1994-ben az épület előtt pokolgépet robbantottak, a színes üvegablakok komolyan károsodtak. 2000-ben II. János Pál pápa megáldotta a Szent Korona másolatát, amellyel Szűz Mária szobrát koronázták meg.

Kőfaragó dolgozik az úgynevezett Mátyás-torony helyreállításán (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A templom teljes felújítása a 2005 után kezdődött meg Deák Zoltán irányításával, az épületet hármas szerepkör – liturgikus, turisztikai és koncerttermi – betöltésére tették alkalmassá. A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án szentelte fel Erdő Péter bíboros. A templom orgonáját 2009–2014 között a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra újította fel. A budai Várnegyed részeként, a pesti Duna-parttal együtt, 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.

Borítókép: Budapest, 1964. szeptember 26. Légi felvétel a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-C__JA19640926061

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

Precizitás, letisztult jellemábrázolás: Horváth Sándor

„Szeretem, hogy a játszani igét sohasem cseréli fel a látszanival, hogy még kedvetlenül formált szerepeiben se megy önnön szintje alá.” – írta róla Száraz György.

A LEGek embere

1947. október 7-én született a magyar televíziózás egyik meghatározó személyisége, Rózsa György műsorvezető, szerkesztő és producer. Hogy milyen műsorokat köszönhetünk neki? 75. születésnapja alkalmából összeszedtük és önöknek is megmutatjuk.

KVÍZ - Fábri Zoltán rendező

Fábri Zoltánt az egyik legnagyobb magyar rendezőnek tartjuk, az ő munkássága előtt tisztelegve januárban a Duna műsorra tűzi egy-egy alkotását, vasárnap esténként. Ennek apropóján játékra hívjuk Önöket, az alábbi kvízzel tesztelhetik tudásukat a rendező munkássága kapcsán. Tegyék próbára magukat, mit tudnak Fábri Zoltánról, és tudjanak meg még több érdekességet!