Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

Városi séták

2021.08.15 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az egyházi hagyomány szerint Szent István király 1015-ben alapította a Budavári Nagyboldogasszony-templom elődjét, a Mária-templomot. Az alapításról azonban nem emlékeznek meg írott források. Csak évszázadokkal később, a török hódoltságot követően, 1690-ben az Esterházy Pál nádor által emeltetett barokk főoltár felirata utal a Szent István-i alapításra.

A templom a XIX. század közepén, az átalakítás előtt

A szóhagyomány őrizte meg azt is, hogy a tatárok pusztítása után IV. Béla új templomot emeltetett. A gótikus építészet egyik remekműve, a háromhajós, álkereszthajós bazilika a király halála, 1270 előtt néhány esztendővel készült el. Itt koronázták meg Károly Róbertet 1309-ben, Luxemburgi Zsigmond 1424-ben itt fogadta VIII. Palaiologosz János bizánci császárt. A déli harangtornyot 1461 és 1470 között Hunyadi Mátyás építtette. A templom a köznyelvben róla kapta nevét, mert 1461-ben Podjebrád Katalin cseh királylányt, majd annak korai halála után, 1476-ban Aragóniai Beatrixot is itt vezette oltár elé.

A Hunyadiak jelképmadara, a fekete holló a templom tűzzománc cserepekkel borított keleti melléktornyán (Jászai Csaba felvétele)

1541-ben Buda elesett, a Nagyboldogasszony-templom 150 éven át Buda főmecsetjeként működött. A török kiűzése után, a XVII–XVIII. század fordulóján a jezsuiták barokk stílusban építettek újjá a templomot, és 1713-ban elkészült a Szentháromság-szobor is. A kiegyezés után, 1867-ben itt koronázták meg I. Ferenc József királyt és feleségét, Erzsébetet.

A templom a Szentháromság-szoborral 1916-ban, húsz évvel a felszentelés után

Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján koronázó főtemplommá építették át, a munkálatok 1874 és 1896 között zajlottak Schulek Frigyes vezetésével. Ekkor alakították ki az épület mai, az eredeti gótikus formákat visszaállító képét, amit Schulek a jezsuiták által emelt szomszédos épületrészek lebontásával, illetve a barokk díszítések elbontásával ért el. Az újjászületett épületet 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Vaszary Kolos, az ország prímása.

A templom a Szentháromság utca felől (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)

A templom a millenniumi ünnepségek során is fontos megemlékezések színtere volt, 1898-ban itt temették el III. Béla és Antiochiai Anna királyné földi maradványait. 1907-ben I. Ferenc József király koronázásának negyvenedik évfordulóján új orgonát adományozott a templomnak, 1916-ban itt koronázták meg az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt.

IV. Károly lóháton a Mátyás-templom felé tart kíséretével a koronázási szertartásra (1916)

Budapest ostroma során rendkívüli károk keletkeztek az épületben. A beltéri freskókat és díszítményeket 1950–70 között állították helyre Borsos László főépítész vezetésével. 1994-ben az épület előtt pokolgépet robbantottak, a színes üvegablakok komolyan károsodtak. 2000-ben II. János Pál pápa megáldotta a Szent Korona másolatát, amellyel Szűz Mária szobrát koronázták meg.

Kőfaragó dolgozik az úgynevezett Mátyás-torony helyreállításán (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A templom teljes felújítása a 2005 után kezdődött meg Deák Zoltán irányításával, az épületet hármas szerepkör – liturgikus, turisztikai és koncerttermi – betöltésére tették alkalmassá. A megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án szentelte fel Erdő Péter bíboros. A templom orgonáját 2009–2014 között a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra újította fel. A budai Várnegyed részeként, a pesti Duna-parttal együtt, 1987 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.

Borítókép: Budapest, 1964. szeptember 26. Légi felvétel a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-C__JA19640926061

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.

Farmotorostól a szépségdíjas lázadóig

Az Ikarus az a magyar márka, amely képes volt meghódítani a világot. A buszok nyugati exportra is készültek, rengeteg változatban.

„Nem az idő halad: mi változunk” Ma van a magyar dráma napja

Ki állította legtöbbször színpadra, miért nem hallhatjuk 1930-as években készült rádióváltozatát, és mi köze Kossuth Lajosnak Ádámhoz? Számtalan érdekesség Madách örökérvényű művéről, Az ember tragédiájáról.

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.