Mátyás és Beatrix menyegzője

1476. december 22-én pazar pompával tartották meg Budán Hunyadi Mátyás magyar király és aragóniai Beatrix, Ferdinánd nápolyi király leánya menyegzőjét.

Múltidő

2021.12.22 | olvasási idő: kb. 2 perc


Beatrixot 1474. szeptember 5-én jegyezte el a tizennégy évvel idősebb Mátyás király, aki akkor már tíz éve özvegy volt. A házasságot először – a király távollétében, akkor még képviselője, Pongrác János útján – Nápolyban kötötték meg 1476. szeptember 15-én. Az itáliai királylányt fényes küldöttség hozta a nápolyi udvarból Székesfehérvárra, ahová december 10-én érkezett meg. A város határában felállított, díszes sátrak előtt a király fogadta mély hódolattal, a kalocsai érsek pedig anyanyelvén köszöntötte. Beatrix ekkor találkozott először személyesen Mátyással. December 12-én Székesfehérvárott a Szent István-székesegyházban a nádor és az országnagyok királynővé koronázták.

A nápolyi követ beszédet mond Mátyás és Beatrix királyné előtt, Petrus Ransanus kódexének egyik miniatúrája

Másnap indultak tovább Budára. A királyi menetet 4 ezer válogatott lovas, zenészekkel és apródokkal kísért színes csapat kísérte. December 22-én az egri püspök, Rangoni Gábor a budai Nagyboldogasszony-templomban – a közbeszédben azóta Mátyás-templom – vezette oltárhoz az arát, aki hűségének jeléül jegyajándékként gyémánttal díszített koszorút adott Mátyásnak, míg a király díszes ünnepi kocsival kedveskedett Beatrixnak. A tizenkét fogásos lakomát lovagi torna zárta. Reggelre kelve a királyi pár aranyozott szánon járta körbe a várost, és aranytallérokat szórt a bámészkodók közé.

Beatrix és Mátyás aláírása és pecsétje (MTI Fotó: Kozák Albert)

Beatrixnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a magyar királyi udvar a reneszánsz műveltség egyik központjává vált. Mivel házasságuk gyermektelen maradt, Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után megpróbálta megszerezni a magyar trónt. Sikertelenül. Férjhez ment II. Ulászlóhoz, de a frigyet a pápa érvénytelenítette. Birtokait hátrahagyta, visszatért Itáliába, és kolostorba vonult.

Mátyás király és Beatrix királyné címerével ellátott kút a budai palota udvarán.
(MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Borítókép: Budapest, 1976. december 10. Beatrix királynő és Mátyás király fehérmárvány domborműve a Budavári Palotában, Gian Christoforo Romano műve. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Kozák Albert. Azonosító: MTI-FOTO-877214

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig

A farsang vízkeresztkor kezdődik, és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 17-re esik.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Patinás pesti paloták

Két meghatározó belvárosi épület is évfordulót ünnepel: az Astoria és a Vigadó is, bár más-más okokból.

Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.