Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége.
Makovecz Imre Budapesten nőtt fel, de gyermekkorának nyarait apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon töltötte, itt ismerte meg a paraszti életformát. Felsőfokú tanulmányait 1954-ben kezdte a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán. Az ’56-os forradalom életének meghatározó élménye volt, az eseményekben való aktív részvétele miatt egyetemi tanulmányait felfüggesztették, így csak 1959-ben szerezhetett diplomát.
Ezt követően az állami tervezővállalatoknál kezdett dolgozni: 1972-ben ő tervezte a sárospataki Művelődés Házát, amelyet 1983-ban a Kairói Nemzetközi Építésztalálkozón a világ tíz legszebb épülete közé választottak, de az épület minőségének ügyében tanúsított hajthatatlansága miatt állását mégis el kellett hagynia. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd megalapította saját építészirodáját, a Makona Tervező Kisszövetkezetet (ma Makona Kft.).
A 70-es évek közepétől néhány kollégájával a vidéket járta, hogy az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen. A sorozatos „betartások”, adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból, szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet.
Első figyelemre méltó munkája a paksi Szentlélek-templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület turistalátványosság lett, miként stílusának karakteres hordozója, a siófoki evangélikus templom is. A Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast formáz, jellegzetes stílusjegyeit hordozza későbbi munkái közül a makói Hagymaház, az egri Bitskey Aladár Uszoda és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori piliscsabai kampusza is. Egyik legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható, héttornyos épület bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. Az épület bárkaformája az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. A pavilon hét tornya adta az ötletet a 2002 óta megrendezett Héttorony Fesztiválhoz.
Alkotásai – melyek az organikus formák és a népi építészeti hagyományok ötvözésével építészeti mesterművek lettek – az építészeti világban egyfajta forradalmat hoztak létre. Jellegzetes épületeinél a fát nemcsak díszítőelemként, hanem szerkezetként is használta. Különböző rendeltetésű művei egyaránt a környezetükbe illenek, és emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Az építészetről azt tartotta, hogy az a teremtés folytatása, az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből esett volna le rá. Az épületnek egylényegűvé kell válnia a környezettel, szervesen kell illeszkednie a tájba. Emberközpontú, „látó” házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), ami a „belső lényeget” fejezi ki, azt, hogy az épület lény. Ahogy ezt ő maga is megfogalmazta: „Az én építészetem humanizált építészet, emberközpontú.”
A huszadik század egyik legkreatívabb és leginnovatívabb magyar építésze volt, egyedülálló stílust és szellemiséget vitt munkáiba, különösen az általa tervezett templomokba, amelyekkel a nemzetközi építész szakma elismerését is kivívta. Az erdélyi csíksomlyói Hármashalom-oltára a pünkösdszombati szentmise hagyományos helyszíne lett.
Makovecz Imre 1981-től az Iparművészeti Főiskolán, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított. 1987 óta tagja volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának. 1992-ben kezdeményezésére jött létre a Magyar Művészeti Akadémia, amelynek elnöki tisztét haláláig töltötte be, 2011 óta a köztestület örökös tiszteletbeli elnöke. Konzervatív közéleti személyiségként legfontosabb céljának a magyarság tudatos védelmét, szüntelen szolgálatát tartotta, 1989-ben részt vett a Kós Károly Egyesülés megalapításában.
Munkássága elismeréseként számos díjban részesült: 1969-ben Ybl Miklós-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetéssel, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal, 2001-ben a Corvin-lánccal tüntették ki. 2003-ban a Magyar Szabadságért díjjal és a Prima Primissima Díjjal, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal, 2011-ben pedig Szent István-díjjal ismerték el és Budapest díszpolgára lett.
Makovecz Imrét 2011. szeptember 27-én, életének hetvenhatodik évében, Budapesten érte a halál. Élete utolsó napjáig dolgozott, közel ötszáz tervének mintegy fele épült meg. Özvegye Szabó Marianne textilművész, gyermekei is művészek: Benjámin grafikus, Anna festőművész, Pál harsonaművész.
2015-ben kormányhatározat született örökségének kiemelt kezeléséről, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetéséről. Ösztöndíjprogramot is elneveztek róla, mely a hazai és külhoni magyar hallgatóknak és oktatóknak nyújt támogatást, elősegítve a kétoldalú mobilitást.
Emlékét és szellemiségét őrzi a Makovecz Imre Alapítvány, amely kezdeményezte a Makovecz Imre-díj megalapítását és működteti a Makovecz Imre Központot és Archívumot. Óbudán utca viseli a nevét, emléktáblája látható egykori budai szülőháza és Villányi úti lakóháza falán is. 2020-ban Zalaegerszegen zalai munkásságát bemutató állandó kiállítás nyílt. Idén születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából többek között a Pesti Vigadóban kiállítást és konferenciát rendeztek, a Műcsarnokban pedig november 21-én nyílik meg az Angyalok és építészet - Makovecz Imre 90 című tárlat.
Makovecz Imre születésének 90. évfordulója alkalmából az m3.hu-n november 20-án a Szerelmes földrajz: Zalai harangzúgások című ismeretterjesztő műsorban a világhírű építész kalauzol minket a Zalai-dombságokon át, miközben válogatott alkotásai bemutatásával hivatásáról, hitéről és meggyőződéseiről beszél. Tartsanak velünk!
Borítókép: Makovecz Imre Kossuth-díjas építész a Tőkés László Alapítvány 2010. évi díjazottja Kisvárdán a református templomban, Készítette: Balázs Attila, Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 330 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.