Az 1916 karácsonyán Sárváron született Majláth Mária pályája már az 1930-as évek közepén elkezdődött. Csakhamar a miskolci, soproni, székesfehérvári és nagyváradi színpadokon találta magát, a második világháborút követően pedig a szegedi színházhoz szerződött. A dél-alföldi város fiatal drámai színésznőjeként három évadon keresztül számtalan jelentős szerepet megformált. A társulat direktoraként is működő Lehotay Árpád rendezésében és partnereként ő volt A hattyú című Molnár Ferenc-darab címszereplője, egyik öccsét a Lehotay magántanítványaként feltűnő ifjú Márkus László, másik fivérét pedig Ruttkai Iván alakította.
A gyönyörű és tehetséges Majláth Mária a Petrucchiót játszó Kamarás Gyula mellett Shakespeare Makrancos hölgyének a szerepében is bemutatkozott Hegedűs Tibor rendezésében, aki A mi kis városunk című Wilder-darab fiatal hősnőjének a szerepét is ráosztotta. Játszott Bisson, Birabeau és Ferdinand akkoriban divatos, könnyed francia vígjátékaiban, Priestley és Moss Hart színműveiben, valamint főszerepei közé tartozott a Bánk bán Melindája vagy Miranda szerepe A vihar című Shakespeare-drámában Lehotay Árpád Prosperója és Kozák László Ferdinándja mellett. Telt házas előadásokon nyújtott sokszínű és stílusos alakításait a Színház című folyóirat is rendszeresen dicsérte. Miután a hazánkban először a Várkonyi Zoltán Művész Színháza által bemutatott Mélyek a gyökerek című James Gow- és Arnaud d’Usseau-darab Nagyvárad, Kolozsvár, Szabadka és Pécs mellett Szegeden is színpadra került 1948 tavaszán, Genevra (Pesten Szemere Vera által játszott) szerepében is Majláth Mária bizonyított.
1948-tól a Nemzeti Színház művésze lett, ahol játszott Schiller, Gorkij, Pirandello, García Lorca és Brecht műveiben, valamint A revizor című Gogol-darabban Tovsztogonov – a szentpétervári Gorkij Színház legendás igazgatója – rendezésében, akinek pár évvel korábbi, Egri István által rendezett Dosztojevszkij-adaptációjában is szerepelt.
Majláth Mária klasszikus (Madách, Vörösmarty) és kortárs magyar szerzők (Darvas József, Gádor Béla, Gyöngyössy Imre, Déry Tibor) színműveiben is kiváló karakteralakításokat nyújtott Somlay Arthur, Bajor Gizi, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc vagy éppen férje, Balázs Samu oldalán, akivel Budapest ostromát követően egy vonaton ismerkedett meg, és akivel a több mint két évtizedes közös Nemzeti-tagságuk alatt otthon sohasem beszéltek a színházról.
Karaktere filmen is remekül érvényesült. Eredetileg ő játszotta volna a 1942-es Tavaszi szonáta női főszerepét, és a vele készült magyar-bolgár koprodukciós film, A tenger boszorkánya is befejezetlen maradt 1943-ban, ám később többször feltűnt olyan filmekben, mint a Külvárosi legenda, a Micsoda éjszaka!, a Csempészek, a 141 perc a befejezetlen mondatból, vagy legutóbb a Redl ezredes.
Előadóművészként is kiemelkedő volt. Szép dikciójával és sokrétű drámaiságával nagy sikere volt „Bölcsőtől a koporsóig” című önálló estjének és rádiós szerepléseinek, az Irodalmi Színpad rendszeres vendégeként pedig irodalmi szatírákban és kortárs költői esteken is számtalan emlékezetes percet szerzett a közönségnek olyan partnerekkel karöltve, mint Bodor Tibor, Zách János, Jancsó Adrienne, Képessy József, Csernus Mariann, Gáti József, Bánffy György vagy Berek Kati.
A szülei emlékezetét híven őrző fia, Dr. Balázs Ádám író, rendező, diplomata elmondása szerint szerető nagymamaként, túl a nyolcvanon unokáit is elbűvölte legkedvesebb népballadái előadásával.
Borítókép: Budapest, 1964. október 18. Majláth Mária Éva anyja, Váradi Hédi Éva és Sinkovits Imre Ádám szerepében Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában a Nemzeti Színházban. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-848355
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.