Erkel és a magyar opera ünnepe

Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária (1840) volt az első európai színvonalú magyar opera, melyet az elsöprő sikerű Hunyadi László (1844) követett. 1961-es Bánk bánja életműve csúcsát jelenti, a zeneszerző magyar operaszínpadon addig ismeretlen hangszereket – cimbalmot, angolkürtöt, viola d’amore-t – használt, hozzáértő muzsikus híján saját 15 éves fiát állította be a cimbalom mellé a zenekarban a mű ősbemutatóján. Vígoperában (Sarolta) és zenedrámai stílusú művekben (Dózsa György, Brankovics György) is kiteljesedett. Késői operái a Névtelen hősök és az István király; utóbbi az egyetlen Erkel-opera, amelyet már az 1884-ben megnyílt Operaházban mutattak be. A zeneszerzőben a Filmharmóniai Társaság alapítóját, a Zeneakadémia első igazgatóját és az Operaház első főzeneigazgatóját is tisztelhetjük. Kevesen tudják, hogy kiváló sakkozó és a Pesti Sakk-Kör alapítója is volt. Világhíres magyar operáról Goldmark Károly és Bartók Béla kapcsán beszélhetünk. Míg Goldmark nagyszabású keleti operája, a Sába királynője (1875) jutott el először a tengerentúlra, Bartók egyetlen, 1911-ben komponált, operája, A kékszakállú herceg vára máig töretlen népszerűségnek örvend. Sikeres magyar operákat köszönhetünk Hubay Jenőnek, Poldini Edének és Kenessey Jenőnek is. A cremonai hegedűs (1884) világhírt szerzett Hubaynak; Poldini Farsangi lakodalom című operája (1926) kapcsán az európai színvonalú vígopera megszületéséről írtak; míg Kenessey Krúdy színdarabra írt Az arany meg az asszony című operájával (1943) atmoszféra-teremtő szecessziós mű született. Operai ritkaság Liszt Ferenc egyetlen tündéroperája, a Don Sanche (1825), melynek kottája a párizsi Operaház tűzvészében porladt szét; vagy Dohnányi Ernő A tenor című műve (1929), melyet néhány éve ismét bemutattak itthon.
Kodály Zoltán változatosan válogatott és hangszerelt népies lírai daljátéka, a Háry János (1926) történelmi jelentősége, hogy az autentikus magyar népdal az Operaház színpadára került, míg a Székelyfonó (1932) egyetlen nagy lélegzetű különleges népdalfüzér. Mesteri vígoperaszerző volt Farkas Ferenc és Ránki György is. Előbbi az Ezeregyéjszaka-történetét feldolgozó A bűvös szekrény című operája (1942); utóbbi a szellemesen karakteres Pomádé király új ruhája című gyermekoperája (1953) által írta be magát a magyar operatörténetbe.
Nagy ívű operaszerzőnk Szokolay Sándor, akinek már Vérnász című első operája (1964) átütő sikert hozott, és Bartók Kékszakállúja után a nemzetközileg leggyakrabban játszott magyar operává vált.
Huszadik századi avantgarde operaszerzőink Petrovics Emiltől (C’est la guerre, Lüszisztraté, Bűn és bűnhődés), a formabontó Ligeti Györgyön (Le grand macabre), Vajda János szürreális valóságábrázolásán (Mario és a varázsló) át Eötvös Péterig (Három nővér) gyarapították a magyar operakincset, mely a gyulai tanító fiának átütő fellépésétől kapott szárnyra.
Az 1993-as margitszigeti centenáriumi Erkel-gálaest részleteit felvonultató televíziós összeállítás 2020. november 7-én este 19 óra 5 perckor látható az m3.hu oldalán a magyar opera napja alkalmából. Borítókép: A Bánk bán 1969. május 6-ai főpróbája után Melis György, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola és Simándy József, középen Ferencsik János karmesterrel. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-862187 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.