A vége 6:3

Idegen pályán, ráadásul a labdarúgás szülőhazájában egy hosszú utazás után, telt ház előtt játszani minden csapat számára nagy kihívás. Nekünk ez 70 éve mégis könnyedén sikerült, hiszen 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott sporttörténeti győzelmet aratott az angolok ellen. Az Aranycsapat világraszóló 6-3-as győzelme emlékére ezt a napot az MLSZ a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.

November 18-án Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lantos Mihály, Bozsik József, Lóránt Gyula, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán és Gellér Sándor – vonatra ült, hogy egy felejthetetlen mérkőzést játsszon Angliában. Az összecsapás előtt még Párizsban is eltöltöttek pár napot a fiúk, ahol a városnézés mellett egy laza edzőmérkőzést is tartottak, ahol 18 góllal megverték autógyári ellenfelüket.

A hatalmas érdeklődéssel várt angol-magyar válogatott meccs napján már a kezdés előtt egy órával hangoltak a nézők a zsúfolásig megtelt Wembley Stadionban. Több száz fotós, újságíró, és nyolc ország rádióállomásának munkatársai, valamint filmes szakemberek várták izgatottan a kezdő sípszót. A világ szinte minden részéről érkeztek futballrajongók, hogy lássák a magyarokat.

1953-ban itthon még nem volt televízióadó, ezért a rádiókészülékek előtt izgulhatták végig a mérkőzést a szurkolók. Az első gól közvetítése így hangzott Szepesi György kommentálásával: „Budainál van e pillanatban a labda, Budai egy cselt csinál, aztán Kocsisnak adja, Kocsist azonban elválasztják a labdától. Szerencsére ott van Bozsik, Zakariás, majd újra Bozsik a labda útja, aztán Hidegkuti. Hidegkuti egy cselt csinál, most lő e pillanatban, góóóóól. Óriási, 1:0-ra vezetünk.”

Hidegkuti három, Puskás kettő és Bozsik egy találatával győztük le a verhetetlennek hitt angolokat. A győzelem Sebes Gusztáv szövetségi kapitány új taktikájának és a futballisták okos játékának volt köszönhető. A siker titka az volt, hogy a két szélső játékos rendszeresen visszahúzódott a védelem segítségére, és az egyenlítés után is higgadtan, nagy önbizalommal játszott mindenki. Ezen az estén nem volt gyenge pontja a csapatnak, erőnlétben, gyorsaságban és a kapura lövések számában is felülmúlta ellenfelét. A világon elsőként 4-4-2-es felállásban küldte a kapitány a fiúkat a pályára, amit aztán több csapat is sikeresen alkalmazott később. Hidegkutiék klasszisokkal múlták felül ellenfelüket, a külföldi sajtó nem hiába nevezte „az évszázad mérkőzésének” a találkozót.

Hazatérve a futballistákat ezrek várták a Keleti pályaudvarnál, ahol az oszlopokon, fákon lógtak a drukkerek, csak hogy láthassák a focistákat. A korszakalkotó eredmény ma is él az emberek emlékezetében. A győzelemről írtak verseket, dalokat, könyveket, de film és musical is emléket állít a mérkőzésnek, az aranycsapat-mozdony pedig büszkén „viseli” a tizenegyek portréját.

Buzánszky Jenő így emlékezett vissza az akkori időkre: „Az angolok a meccs után azt mondták, hogy véletlen volt. Így 1954 májusában Budapesten játszottunk egy visszavágót, amiről az egyik magyar újság ezt írta: Az angolok egy hétre érkeztek, és 7-1-gyel távoztak. Az a meccs már végleg bebizonyította, hogy mi voltunk a legjobbak!”

Emlékezzünk együtt a 6:3-as győzelemre az m3.hu online csatornán. Sportkedvelő nézőink Az évszázad mérkőzése címmel láthatnak egy filmet az évforduló napján, tartsanak velünk.

Borítókép: Minden idők legjobb magyar futballválogatottja Tulajdonos: MTI Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-777312 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.