70 éves a Magyar-vándor névadója

A Magyar-orsó, a szökkenő vándor és a Magyar-vándor tornagyakorlatokat Dr. Magyar Zoltánnak köszönhetjük, aki a világon elsőként mutatta be ezeket az új elemeket lólengésben.

Karakter

Ecseri Judit | 2023.12.13 | olvasási idő: kb. 2 perc


Születésnapja alkalmából köszöntjük a kétszeres olimpia bajnok és Prima Primissima díjas legendát. Lólengésben, felnőtt versenyeken senki sem tudta legyőzni nyolc éven keresztül a 70 éve, 1953. december 13-án született sportembert.

Portré – 1972 (MTI Fotó: Kovács Gyula)

A Nemzet Sportolója alig tíz évesen kezdett el sportszerűen tornázni általános iskolai testnevelője hatására. Harmath József, a fanatikus tanár – aki a Fradi vezetőedzője is volt – a suliban megpróbált mindenkit a tornára nevelni, ezzel fegyelmezve a csibész nebulókat. A mozgás szeretete aztán annyira átragadt a diákokra, hogy olyan versenyeket is rendeztek, mint hogy kézen járva ki tud az iskola lépcsőjén lemenni vagy felmenni.

A tatai edzőtáborban Vígh Lászlóval és Sivadó Jánossal (MTI Fotó: Petrovits László)

A kőkemény profi edzéseket Vígh László irányításával kezdte, aki mindvégig az elvégzett munka mennyiségében és a fizikai erőben hitt, ezért elképesztően sokat „hajtotta” tanítványait. Magyar szerint kevesebben tornáztak többet a világon, mint azok, akiket Vígh a szárnyai alá vett: „Mikor én bekerültem a felnőtt válogatottba, és lementünk Tatára, akkor a felnőttek háromnegyed tizenegykor jöttek ki, meg negyed tizenkettőkor az edzésről. Én még akkor mentem a második szerre, és még négy volt hátra… Azt mondta, hogy kérem szépen, ha valamit eddig megcsináltunk tízszer és még megcsináljuk ötvenszer, akkor biztos, hogy jobb lesz. De ha százszor, akkor még jobb lesz”. Dr. Magyar Zoltán volt a tehetség és a tűrőképesség bajnoka, Vígh pedig az akaratereje.

Korlátgyakorlata a férfi torna csapatversenyén (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Fizikai fáradtság, fájdalom és félelem – ezt a három dolgot kell leküzdeniük a tornászoknak. Napi 7-8 órát edzettek, de mindig ketten, hogy motiválják egymást Sivadó Jánossal, akiről a Sidó-vándort nevezték el. Olyan is előfordult, hogy extrém körülmények között, egy felfújható ipari sátorban 50 fokban tréningeztek a nyár közepén. A lóugrást pedig úgy hajtották végre, hogy elkezdtek futni a zuhanyzóból az öltözőbe, majd onnan a terembe.

Második olimpiai aranyérmével (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Számos új technikai elemet találtak ki mesterével, ami új korszakot teremtett a lólengésben. A Magyar-vándor halhatatlanná tette a legendás sportembert. Aktív sportpályafutását befejezve állatorvosként dolgozott, jelenleg sportvezetőként tevékenykedik, a Magyar Torna Szövetség elnöke és 2019-től a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.

Borítókép: Magyar Zoltán lólengés gyakorlata. Készítette: Németh Ferenc, tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, azonosító:  MTI-FOTO-884729

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„Két munka között alig létezem.”

Ma lenne 70 éves Szakácsi Sándor

Máthé Erzsi emlékére

Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, nem utolsósorban pedig a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja csatlakozott az Égi társulathoz.

„Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.”

Abigél, Az a szép, fényes nap, Az ajtó… Születésének 105. évfordulóján a XX. század egyik legnagyobb magyar íróegyéniségére, Szabó Magdára emlékezünk.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.