70 éves a Magyar-vándor névadója

A Magyar-orsó, a szökkenő vándor és a Magyar-vándor tornagyakorlatokat Dr. Magyar Zoltánnak köszönhetjük, aki a világon elsőként mutatta be ezeket az új elemeket lólengésben.

Karakter

2023.12.13 | olvasási idő: kb. 2 perc


Születésnapja alkalmából köszöntjük a kétszeres olimpia bajnok és Prima Primissima díjas legendát. Lólengésben, felnőtt versenyeken senki sem tudta legyőzni nyolc éven keresztül a 70 éve, 1953. december 13-án született sportembert.

Portré – 1972 (MTI Fotó: Kovács Gyula)

A Nemzet Sportolója alig tíz évesen kezdett el sportszerűen tornázni általános iskolai testnevelője hatására. Harmath József, a fanatikus tanár – aki a Fradi vezetőedzője is volt – a suliban megpróbált mindenkit a tornára nevelni, ezzel fegyelmezve a csibész nebulókat. A mozgás szeretete aztán annyira átragadt a diákokra, hogy olyan versenyeket is rendeztek, mint hogy kézen járva ki tud az iskola lépcsőjén lemenni vagy felmenni.

A tatai edzőtáborban Vígh Lászlóval és Sivadó Jánossal (MTI Fotó: Petrovits László)

A kőkemény profi edzéseket Vígh László irányításával kezdte, aki mindvégig az elvégzett munka mennyiségében és a fizikai erőben hitt, ezért elképesztően sokat „hajtotta” tanítványait. Magyar szerint kevesebben tornáztak többet a világon, mint azok, akiket Vígh a szárnyai alá vett: „Mikor én bekerültem a felnőtt válogatottba, és lementünk Tatára, akkor a felnőttek háromnegyed tizenegykor jöttek ki, meg negyed tizenkettőkor az edzésről. Én még akkor mentem a második szerre, és még négy volt hátra… Azt mondta, hogy kérem szépen, ha valamit eddig megcsináltunk tízszer és még megcsináljuk ötvenszer, akkor biztos, hogy jobb lesz. De ha százszor, akkor még jobb lesz”. Dr. Magyar Zoltán volt a tehetség és a tűrőképesség bajnoka, Vígh pedig az akaratereje.

Korlátgyakorlata a férfi torna csapatversenyén (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Fizikai fáradtság, fájdalom és félelem – ezt a három dolgot kell leküzdeniük a tornászoknak. Napi 7-8 órát edzettek, de mindig ketten, hogy motiválják egymást Sivadó Jánossal, akiről a Sidó-vándort nevezték el. Olyan is előfordult, hogy extrém körülmények között, egy felfújható ipari sátorban 50 fokban tréningeztek a nyár közepén. A lóugrást pedig úgy hajtották végre, hogy elkezdtek futni a zuhanyzóból az öltözőbe, majd onnan a terembe.

Második olimpiai aranyérmével (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Számos új technikai elemet találtak ki mesterével, ami új korszakot teremtett a lólengésben. A Magyar-vándor halhatatlanná tette a legendás sportembert. Aktív sportpályafutását befejezve állatorvosként dolgozott, jelenleg sportvezetőként tevékenykedik, a Magyar Torna Szövetség elnöke és 2019-től a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.

Borítókép: Magyar Zoltán lólengés gyakorlata. Készítette: Németh Ferenc, tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, azonosító:  MTI-FOTO-884729

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.

60 éves lenne a nők kedvence

A ’80-as évek szívtiprója különleges, rekedtes énekhangjával hódított. A lányok szinte üldözték a szerelmükkel, a nevét sikították, amikor meglátták a színpadon.

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

A nagy oroszlánvadász

Bvana, szimba! Piga, bvana, piga! Uram, oroszlán! Lőj, uram, lőj! – riasztotta a nagy magyar Afrika-kutatót bennszülött kísérője. A 20. század elején Kittenberger Kálmán az ujjával fizetett az oroszlánkalandért.