Létdrámákat elmondani

90 éves lenne Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.

Cikksorozat: Karakter

2024.08.02
4 perc

Maár Gyula későn került a filmszakmába. A budapesti származású rendező-forgatókönyvíró gimnáziumi tanulmányai után az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelemből és irodalomból diplomázott. Ezt követően előbb tanított, aztán a Medicina Könyvkiadó lektora és a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. Majdnem harmincévesen jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol rendezőként végzett.

Maár Gyula és Csákányi László a Viszontlátásra, drága forgatásán (MTV Fotó: Zih Zsolt)

Elmondása szerint nem a „felületek problémái”, hanem a létdrámák, sorsdrámák érdekelték. Első elismert alkotása a Balázs Béla Stúdióban készített Prés című film volt, első játékfilmjét, a Végült pedig Mannenheimban Opera Prima nagydíjjal jutalmazták. Filmjeit ő maga írta. Saját rendezésein kívül több filmet is jegyez dramaturgként és forgatókönyvíróként. Ilyen a Moto perpetuo című animációs rövidfilm, amelynek ötletét Vajda Bélával közösen találtak ki még a főiskolán, majd a csaknem tíz évvel később elkészült filmet 1981-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmával díjazták.

Törőcsik Marival a XXIV. magyar filmszemlén (MTI Fotó)

Feleségének, Törőcsik Marinak két filmet is írt, a Déryné, hol van? és a Teketória című alkotásokat. Az előbbi Cannes-ban, az utóbbi Taorminában kapott elismerést: Törőcsik mindkét filmben nyújtott játékával elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat. A Cannes-ban nagy sikert arató film forgatókönyvének alapját Déryné naplója adta, íróként közreműködött benne Pilinszky János, zenéjét pedig Cseh Tamás szerezte, aki fel is tűnik a filmben egy dal erejéig.

A Teketória című film forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)

Bár Maár azt mondta, nem érdekli a pszichológia, filmjeiben mégis értően és érzékenyen mutatta meg az egyén válságát a társadalmi problémák és a történelem tükrében. Emlékezetes rendezése a Tersánszky Józsi Jenő kisregényéből készített Viszontlátásra, drága. Utolsó filmje, a Töredék egy katolikus kolostorban játszódik, helyszíne pedig Majk, ahol Maár az első filmjeit forgatta.

Készített dokumentumfilmeket is: Pilinszky János és Törőcsik Mari portréfilmjeinek volt a rendezője. Filmrendezései mellett Maár szívesen dolgozott a televíziónak és aktív volt színházban is. Külföldi díjai mellett itthon elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját, kitüntették Balázs Béla-díjjal, Kossuth-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kis- és középkeresztjével is.

A Kossuth-díj átvétele (MTI Fotó)

Borítókép: Törőcsik Mari 70. születésnapján. MTI Fotó. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

Maár Gyula színházi rendezései közül figyelmükbe ajánljuk a Zenés Tv Színház sorozat A montmartre-i ibolya című epizódját, melyet augusztus 11-én tekinthetnek meg az m3.hu műsorán.