Ludwig Múzeum

1996-ban e napon nyitotta meg kapuit a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

Kultúrsnack

2021.12.14 | olvasási idő: kb. 1 perc


1996. december 14-én nyitotta meg kapuit a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Budapesten, a Budavári Palota A-épületében. Azóta a múzeum gyűjteményét már a Duna másik oldalán, a Művészetek Palotájában kereshetjük fel, ám a ma is hatalmas népszerűségnek örvendő kortárs kiállítóhely alapjai ott tétettek le. Mint múzeumé, igen. Mint ideáé, mint gyűjteményé, az alapok még korábban.

Peter (b) és Irene Ludwig művészettörténészek a magyarországi Ludwig Alapítvány alapító okiratának aláírásakor, 1988-ban

Peter és Irene Ludwig, a gyűjtemény névadói az 50-es évektől ismert nemzetközi műgyűjtők, akik a kortárs nyugat-európai műalkotások gyűjtését később Kelet-Európára is kiterjesztették. Így – a számukra különösen kedves magyar főváros, Budapest – is házigazdája lehetett egy Ludwig gyűjteményi kiállításnak 1987-ben. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások a létrehozandó kortárs múzeumról. A folyamat beindításaként a házaspár az akkori kiállítás 70 műalkotását – köztük Picasso- és Andy Warhol-műveket - a magyar államnak ajándékozta, azzal a kitétellel, hogy 5 éven belül e művekre alapulva megnyíljon egy állandó, önálló kortárs művészeti múzeum Budapesten. Az ország pedig élt a felkínált lehetőséggel, és 1996-ban megnyílt a kortárs műgyűjtemény hazai és nemzetközi darabjait együttesen bemutató tárlat a Várban. A megnyitón akkor már csak Irene Ludwig tudott részt venni, ám Peter Ludwig a tárgyakon túl szellemiségét is hátrahagyta a gyűjtemények kezelői számára: „A mi filozófiánk az összes múzeum esetében, amelyekkel együttműködünk, hogy éljenek. Nélkülünk.”

BORÍTÓKÉP: A Ludwig Múzeum főbejárata. MTI Fotó: Jászai Csaba. Tulajdonos: Jászai Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-283368

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Precizitás, letisztult jellemábrázolás: Horváth Sándor

„Szeretem, hogy a játszani igét sohasem cseréli fel a látszanival, hogy még kedvetlenül formált szerepeiben se megy önnön szintje alá.” – írta róla Száraz György.

A Tisza szabályozása

A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása.

Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Ki mit tud a rejtvényekről?

2007-ben a Füles című szórakoztató rejtvénymagazin megjelenésének 50. évfordulóján a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították február 3-át. Ez alkalomból egy szórakoztató kvízt állítottunk össze Önöknek. Teszteljék, mennyire ismerik a rejtvények világát!