Az 1880-as nyitás közvetlen előzménye volt az egykori Sugárút (ma Andrássy út) megépülése, melyet kifejezetten a belvárosi főúri osztály használatára szántak, afféle lovasfőutcának. Az arisztokrácia tagjai hátaslovukon a külső keskenyebb, vagy lovasfogatukkal a belső szélesebb úton hajthattak ki a Városligetbe. A teherszállítást és vasút építését hosszú ideig tiltották, erős lobbi védte a lovasok érdekeit.
A hazai lótenyésztés ekkor már javában virágzott, ám elsősorban telivérekkel foglalkoztak, galopp-versenyekre készítve fel őket. Egy újonnan alakult részvénytársaság a félvérek tenyésztését tűzte ki célul, és egy új sportág, az ügetés meghonosítását. Az ő indítványukra épült meg a „ligeti” lóversenytér, ami kanyargós útjaival alkalmas volt a lassabb, de technikásabb sport gyakorlására. A pálya mindössze 3 szezont élt meg, 1882-től a versenyek átkerültek a Kerepesi útra, a Nemzeti Lovarda új pályáira.
A környéken kibontakozó lovaskultúra fénykora kezdődött meg ekkor, Jókai Mór szavaival idézve a kor akkori hangulatát: „A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”
Utazzanak vissza velünk az időben: a Krúdy Gyula novellájából készült Őszi versenyek című tévéfilm főszerepében Garas Dezső alias Ben úr, egykori zsoké emlékezik a szebb napokra.
Tartsanak velünk az m3.hu kiemelt műsorainak kínálatában! https://nemzetiarchivum.hu/m3
Borítókép: Komlós Vilmos emlékfutam 1961-ben. Készítette: Bodnár László. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.