A sokarcú asszony

105 éve született Lontay Margit Aase- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki csak a véletlennek köszönhetően nem hagyta el végleg a színházat.

Karakter

2023.07.27 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Lencsés Margitként 1918. július 27-én Hódmezővásárhelyen született művész kislány korától a színpadra kívánkozott, amit iskolaigazgató édesapja erősen ellenzett. Serdülőként szívesen szavalta Arany balladáit, és a gimnáziumi színdarabokban nyújtott teljesítménye alapján tanárai biztatására adta be jelentkezését a Színművészeti Akadémiára. Aggódó édesapja az utolsó felvételi kört megelőzően Lontay későbbi mesterének, Ódry Árpádnak küldött levelet, hogy megtudakolja, vajon lánya sorsa nem fut-e majd vakvágányra. Lontay Margit tehetsége azonban nyilvánvaló volt, így nem késett Ódry Árpád megnyugtató válasza. Az 1938-ban végzős lány záróvizsgadarabja Szophoklész Antigonéja volt. Bár kiválóan, de ekkor játszott először és utoljára görög hősnőt pályája során, aminek okát maga sem tudta megfogalmazni később.

1954-ben a Szegedi Nemzeti Színházban (MTI Fotó: Keleti Éva)

Egy évre rá tört ki a világháború, de elsősorban újdonsült házassága és újszülött lánya késztették arra, hogy felhagyjon a színészettel. A történelem viharaiban már maga sem hitte, hogy újra színpadra kerülhet, mikor 1949-ben az utcán egymásba botlottak Szendrő Józseffel, aki akkoriban Pécsett volt színiigazgató. Lontay bevallása szerint valószínűleg soha nem tért volna vissza a világot jelentő deszkákra, ha Szendrő e véletlen találkozásnak köszönhetően nem szerződtette volna. A nagy tehetségű színésznő ezután három évet töltött Pécsen többek közt olyan színésztársakkal, mint Gombaszögi Frida, Bessenyei Ferenc, Máthé Erzsi, Gordon Zsuzsa, Kálmán György vagy Kárpáthy Zoltán. Nem is a szakmai elégedetlenség miatt távozott három év után Szegedre, hanem azért, hogy az édesanyjáéknál nevelkedő kislányához közelebb lehessen.

Gertrudis királyné szerepében (MTI Fotó: Bajkor József)

1960-ban ismét Szendrő József hívta Debrecenbe a színésznőt, aki 15 színházi évadot töltött el a megyeszékhelyen. Ez az időszak nemcsak Lontay pályájának jelentette a csúcspontját, hanem a debreceni Csokonai Színház egyik legendás korszaka is volt. Karrierjének utolsó állomása 1976 és 1982 között a Madách Színház volt, bár nyugdíjba vonulása után is vállalt alkalmi szerepeket. A magánemberként szerény és tartózkodó, félénk és rejtőzködő személyiség a színháztörténet nőalakjainak széles skáláját tudta hitelesen megjeleníteni a színpadon. Többek közt kiemelkedő szerepei voltak Gertrudis királyné a Bánk bánban, Orbánné a Macskajátékban, Dürrenmatt öreg hölgye, a Rómeó és Júlia dajkája, a Revizor polgármesternéje, Elmira a Tartuffe-ben, G.B. Shaw Warrennéja és Gorkij Kispolgárokjának Jelenája.

Kovács Jánossal és Domján Edittel (MTI Fotó: Tóth Béla)

Lontay Margit mozgóképes karrierje 1961-től indult és olyan filmszerepekből emlékezhet rá a közönség, mint A kenguru Manci nénije, a Megbízható úriember Mrs. Higginse és a Sose halunk meg Deutsch nénije, ami egyik utolsó megjelenése volt. A sokoldalú színésznő a tragédiáktól az operettekig sok műfajban bizonyított és remek epizódszereplő volt. Nem csoda, hogy egy ízben, mikor Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója délben hívta a debreceni színházban, hogy be tudna-e ugrani aznap este Budapesten a Rómeó és Júlia dajkaszerepébe, a színésznő nem habozott vállalni a kihívást. Bár alig félórával a kezdés előtt érkezett a színházba, és a jelmez ráigazítása során kellett egyeztetnie a debreceni és budapesti szövegkönyv végszóeltéréseit, ő mégis hibátlant alakított, megmentve ezzel az előadást. Az 1993-ban elhunyt művész egyszer úgy nyilatkozott, hogy ha nem a színészetet választja, akkor tanítónő lett volna, ám ezzel a magyar színháztörténet egy ragyogó csillaga veszett volna el.

Borítókép: Lontay Margit Latinovits Zoltánnal MTI Fotó, Készítette: Bajkor József Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-831435

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építésze

Nincs olyan Magyarország vagy Budapest útikönyv, amelyben ne szerepelne előkelő helyen, gyakran a címlapon a főváros meghatározó épületegyüttese.

Kárpáti Rudolf 100!

Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.

KVÍZ - Fábri Zoltán rendező

Fábri Zoltánt az egyik legnagyobb magyar rendezőnek tartjuk, az ő munkássága előtt tisztelegve januárban a Duna műsorra tűzi egy-egy alkotását, vasárnap esténként. Ennek apropóján játékra hívjuk Önöket, az alábbi kvízzel tesztelhetik tudásukat a rendező munkássága kapcsán. Tegyék próbára magukat, mit tudnak Fábri Zoltánról, és tudjanak meg még több érdekességet!

Várkonyi Zoltán KVÍZ

A Várkonyi-kínálat apropóján kvízjátékra hívjuk önöket. Tegyék próbára tudásukat (segítségért kattintsanak a 110 éves évfordulóra írt korábbi cikkünkre), és tudjanak meg még több érdekességet a legendás színész, rendező és színigazgató munkásságáról!