Locsolkodás, hímes tojás - húsvéti népszokások képekben

Közeledik a húsvét hétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit.

2019.04.17


Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvét hétfőn - vízhányó vagy vízbevető hétfőn - a legények megöntözik a lányokat. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A XX. század utolsó évtizedeiben egyre inkább a kölni került használatba, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan választják inkább az utazást, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.


1959. április 2. Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok beszélgetnek és nézegetik a festett húsvéti tojásokat egy település utcáján.

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni-közeli baráti körben ma is előfordul.  A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számunkra a szép ruha és a kedves  locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.


Miske, 1955. április 10. Kiss János, az első locsoló kölnis üvegből meglocsolja Király Ilonkát húsvéthétfőn Királyék otthonában. Király Péterné hímes tojással és süteménnyel kínálja a legényt. 

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojáfestés. Manapság ez sok helyen csokitojás átadására egyszerűsödött, régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti "gyártásból" a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre  is szállították, annyira népszerűek voltak.


Mezőkövesd, 1966. márciusában a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagjai húsvéti tojást festenek. A szövetkezet évek óta jelentős külföldi megrendeléseket kap húsvéti tojás festésre, főképp Franciaországba és Hollandiába szállítanak a matyómintás tojásokból. 

Egyes vidékeken szokás volt a húsvét hétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útak, hogy megöntözzék a legényeket.


Őrhalom, 1961. március 31. Egy legényt fog le két lány húsvét keddjén Őrhalmon, miközben társuk a település hagyományait követve meglocsolja egy vödör kútvízzel. 

 

 

További cikkek:

Építészből népzenész

75 éves Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, népzenekutató, dalszerző, a Nemzet Művésze, a Sebő-együttes alapítója.

Bombabiztos befektetés!

Emlékeznek még a takarékbélyegre? Elő a régi gyűjtőlapokkal a fiók mélyéről, mert ez a befektetési forma nem évül el...

Az aggastyántól a végzet asszonyáig

40 éve már, hogy nincs közöttünk Mezey Mária színművész, aki őszinte játékával, plasztikus mozdulataival és összetéveszthetetlen hangjával alkotott maradandót színházakban, filmekben és rádiójátékokban egyaránt.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.