Látogatás az alvilágban

Az UNESCO 1995. december 6-án a Világörökség részévé nyilvánította az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjait. Magyarország és Szlovákia közösen állította össze és terjesztette a Világörökség Bizottság elé pályázati anyagát.

Múltidő

2020.12.06 | olvasási idő: kb. 4 perc


A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Az Aggteleki-karszton több bejárattal nyílik. Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában van. A barlangban változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek találhatók.
A csónakázó tó (MTI Fotó: Horling Róbert)
Az Aggtelek-Jósvafői cseppkőbarlang – ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang – Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága alapján ugyan több külföldi barlang is megelőzi, de rendkívüli üregméretei, elképesztően gazdag cseppkővilága miatt mégis a Föld egyik legnevezetesebb barlangja, amelyet hatalmas termek tagolnak.
A Tigris terem a Széchenyi emlékoszloppal (MTI Fotó: Horling Róbert)
Számos sziklacsarnok mennyezetmagassága az 50 métert is megközelíti, több olyan terme is van, amely 200 méternél is hosszabb. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne elrejteni boltozata alatt. A legnagyobb légköbtartalmú termek közül is kiemelendő a 800 ezer köbméteres Libanon csarnok és a 440 ezer köbméteres jósvafői Óriások terme.
Az Óriások terme, amelyben hangversenyeket, illetve fény- és hangjátékokat rendeznek (MTI Fotó: Horling Róbert)
Az előbbiben egyidejűleg 60 ezer, az utóbbiban 56 ezer ember részére lehetne ülőhelyeket kialakítani. Az Óriások termének körbesétálása meg-megállások nélkül is negyedórát vesz igénybe. Annyi vörös színű, rózsaszín és narancssárga kristályos cseppkőképződmény pedig, mint amennyi a Baradlában látható, sehol másutt nem ismert. 1995-ben az Aggteleki-karszt bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.
Vízesést formázó cseppkőképződmény (MTI Fotó: T. Asztalos Zoltán)
A barlang ásványkitöltése rendkívül változatos, biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ csaknem 500 barlanglakó és -kedvelő állatfajnak nyújt életteret. A világörökség részét alkotó Aggteleki Nemzeti Park élő és élettelen természeti értékeinek megőrzését, rehabilitációját szolgáló infrastrukturális fejlesztés 2019 februárjában zárult le. Borítókép: Aggtelek, 1958. október 1. Az Aggteleki cseppkőbarlang egyik részlete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf. Azonosító: MTI-FOTO-803889 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 288 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Szegedi dóm, az újrakezdés szimbóluma

Az 1879-es szegedi Nagyárvíz után a városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy biztos alapokra új székesegyházat emelnek annak ígéreteként, hogy fokozatosan újjáépítik az egész várost is. Innen származik az 1930-ban felszentelt dóm közszájon forgó Fogadalmi templom elnevezése.

Az első színes magyar tévéfilm

A Zsurzs Éva rendezésében készült film Fekete István első regényén alapult, és többek között Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári és Benkő Péter is feltűnt a szereposztásban. Hogy melyik volt ez a film? Cikkünkből kiderül.

Elmuska csodálatos világa

A 110 éve született Bulla Elma alakját idézzük most meg különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban. Már csodagyerekként nemzetközi sikereket aratott a színésznő, aki Kosztolányi Dezsőt is lenyűgözte.

Mesemaraton az 1960-as-'90-es évekből!

Hogy mivel kedveskedünk a legkisebbeknek gyermeknap alkalmából? Egy időutazással, amelyen több évtized kedvenc magyar rajzfilmjeivel ismerkedhetnek meg. Közös kaland szülőknek és gyerekeknek, tartsanak velünk!