Latinovits Zoltán magánélete mindig is érdekelte a közönséget, az azonban még inkább, hogy hányféle szerepbe tud belebújni. Neve egybeforrt az ikonikus Szindbáddal, megannyi filmben és színdarabban mutatta be átalakulókészségét. Megemlékezésünkben - mindenki által ismert életútjának felelevenítése helyett - csodálatos pillanatokat megörökítő fotókat mutatunk.
Ösztönös színész volt, de legendásan nehéz természetű hangulatember is egyben. Amikor a színházi büfébe belépett, kollégái már pontosan tudták, hogy aznap este nagyon kell vele vigyázni. Forrt körötte a levegő a forgatások során, az egész stáb leste rezdüléseit. A színészet olyan mélységeihez jutott el, ami páratlan szinte a színház világában.
Nem szerette a pontatlanságot, végtelenül maximalista volt. Előfordult, hogy napokig nem lehetett elérni egy forgatás után, akkor töltődött ugyanis az erőt próbáló munka miatt. Egyszer hét év alatt 14 filmet forgatott, nem csoda, hogy szüksége volt alkalmasint csendesebb időszakra. A legfoglalkoztatottabb színészek egyike volt akkoriban, önmagában ezzel a ténnyel meg kellett birkóznia.
Latinovitsnak legendás volt Ruttkai Évához fűződő szerelme. A nézők nehezen tudták kettéválasztani azt, amit a színpadon vagy filmen láttak közös alakításukban a kettejüket ábrázoló fotóktól. Varázsuk ezért is olyan élő mind a mai napig. Mintha az örök álompárt vélnénk felfedezni bennük, legyen szó Rómeóról és Júliáról vagy a cívódó-vívódó, válni készülő házaspárt alakító párosukról.
Sokkal inkább rendező szeretett volna lenni, mint színész, ráadásul élményszámba mennek írásai is. Úgy szavalt, ahogyan kevesen tudnak, olyan átható tekintettel nézett a kamerába minden alkalommal, hogy a stúdióban és a forgatáson is megállt a levegő. Élete első filmszerepe a Makk Károly rendezte Liliomfiban volt 1954-ben - ő maga kérte statisztaszerepet 23 évesen.
Latinovits hároméves kora körül már verseket mondott. Jó pár évvel később Bajor Gizi szúrta ki magának egy gimnáziumi előadáson, aki az előadás után bement hozzá az öltözőbe és nekiszegezte a mondatot: “Magából színész lesz, fiam!”
Kollégái szerint Latinovits nemcsak kiszúrta a tehetségtelen embereket, de kifejezetten kíméletlen is volt velük. Megérezte a hazugságot a legkisebb dologban is, a színjátszásbeli, színpadi füllentésekkel, manírokkal kapcsolatban pedig nem ismert kegyelmet. Ugyanakkor végtelen segítőkészség és támogatás jellemezte azokkal szemben, akik igazán akarták, érezték és értették a szakmát, a szín- és előadóművészetet.
Örökké tépelődő-lelkiző személyiségét bár megfejteni nem tudjuk, de ha a velős csontból épp a velőt kiütő Szindbád visszakacsint ránk gondolatban, biztosak lehetünk benne, hogy Latinovits tévedett, amikor azt mondta: “A színész halálával megszűnik művészete..”
Borítókép: Latinovits Zoltán színművész otthonában Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-S__EV19710628010
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.