A híd, mely végre összekötötte Pestet és Budát

175 éve, 1849. november 20-án avatták fel a főváros első állandó hídját, a Széchenyi lánchidat.

Cikksorozat: Városi séták

2024.11.20
3 perc

A 19. században az ország „szívévé” váló Pest-Budán kulcsfontosságúvá vált a dunai átkelés biztosítása. Először komp, majd 1767-től hajóhíd vezetett át a folyón, de a reformkorban a szerkezet már nem felelt meg a főváros megnövekedett fogalmának, télen a jégzajlások miatt az átkelés veszélyes volt. A híd igénye többekben is felmerült, köztük gróf Széchenyi Istvánban.

Voltak azonban akadályok is: a hatóságok attól tartottak, hogy a hídpillérek növelhetik az áradások és jégfeltorlódások veszélyét, valamint a hídvám gondolata sem tetszett a kor embereinek. 1832-ben a gróf mégis megalapította a Hídegyletet, hogy anyagi támogatást kapjon; a finanszírozást később báró Sina György szervezte. Széchenyi mintája a nyugat-londoni Hammersmith híd volt, amelynek tervezőjét Andrássy Gyula gróffal fel is keresték. A neves angol építész, William Tierny Clark a nehézségek ellenére elvállalta a híd terveinek elkészítését. A munkálatok 1840-ben kezdődtek el Adam Clark (Clark Ádám) skót mérnök vezetésével.

1848 márciusában kezdték el bekötni híd fémláncait, ám az egyik láncszem szétpattant, és magával ragadta a munkahídon álló Széchenyit is, akinek – jó úszó lévén – nem esett baja. A harcok idején az ideiglenesen átjárható hidat többször is meg akarták semmisíteni – sikertelenül. Végül 1849. november 20-án avatták fel, a szabadságharc leverése utáni fagyos légkörben. Marschalkó János híres oroszlánjai és a címerek csak ezt követően kerültek rá. Bár megálmodója sohasem sétálhatott át rajta, a híd később, Kossuth javaslatára megkapta a „Széchenyi lánchíd” nevet.

Nézzék meg fotóválogatásunkat, melyben ezúttal a Lánchídról gyűjtöttünk képeket!

A lapozgatóban látható képek:

  1. A Lánchíd az alagútból fényképezve (MTI Fotó: Jónás Pál)
  2. Fiatal pár a Lánchíd pesti hídfőjénél (MTI Fotó: Lajos György)
  3. Úszóvendéglő a Dunán (MTI Fotó: Vadas Ernő)
  4. A Lánchíd és a Clark Ádám tér a Duna budai oldalán (MTI Fotó: Járai Rudolf)
  5. Tanuló fiatal a Széchenyi lánchíd közelében (MTI Fotó: Friedmann Endre)
  6. Paréj János hídmester (MTI Fotó: Pálfai Gábor)
  7. Hintázó gyerekek a Lánchíd pesti hídfőjénél (MTI Fotó: Jónás Pál)
  8. Forgalom a Lánchídon (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  9. Jegyesek a Lánchíd budai hídfőjének lépcsőjénél (MTI Fotó: Bara István)
  10. A Lánchíd pesti hídfője (MTI Fotó: Járai Rudolf)
  11. Hógolyózó gyerekek a Lánchíd budai hídfőjénél (MTI Fotó: Pap Jenő)
  12. Fotós a Széchenyi lánchídnál (MTI Fotó: Kulka Ernő)
  13. Az augusztus 20-i vízi parádé próbája, háttérben a Lánchíd (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

Ha még többet szeretnének megtudni a „legnagyobb magyarként” emlegetett grófról, figyelmükbe ajánljuk Magyar felfedezők című műsorunk gróf Széchenyi Istvánt bemutató epizódját, mely a linkre kattintva elérhető: https://s.mtva.hu/BBq6No6W 

Nézzék meg a Mesélő cégtáblák sorozat Hídépítők című részét, melyben a Lánchíd mellett számos más budapesti híd történetét is megismerhetik, itt: https://s.mtva.hu/fE8wTImy 

Borítókép: Köd a Lánchídnál. Készítette: Jászai Csaba. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 280 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.