November 14-én hetvenöt éves Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Budapesten született, édesapja vasesztergályos, édesanyja könyvelő volt. A Fazekas Mihály Gimnázium kísérleti matematikai osztályába járt, színjeles tanulóként gyereksebésznek készült, a színi pálya nem foglalkoztatta. Magyartanára unszolására 1969-ben mégis a Színház- és Filmművészeti Főiskolára (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) jelentkezett, ahová azonnal fel is vették.
1973-ban végzett Vámos László osztályában, méghozzá úgynevezett vörös diplomával, azaz színtiszta kitűnő osztályzatokkal. Pedig az első félév végén nagyon elbizonytalanodott: annyira unta és utálta a főiskolát, hogy egyszerűen nem volt hajlandó játszani. Már-már kirúgták, amikor mégiscsak megtört a jég, és ő szép lassan beleszeretett a színészetbe. Azért egy év múlva nagy titokban újra felvételizett az orvosira, és egy interjúban elmondta, ha felvették volna, gondolkodás nélkül ott marad. Mára őszintén, feltétlen odaadással szereti a hivatását, és mégis, legszebb álmaiban ma is operál.
Főiskolai hallgatóként a Vígszínházban töltötte gyakorlati idejét, és már ekkor nagy szerepeket kapott: eljátszhatta Julikát Molnár Ferenc Liliomában és Dulcineát a La Mancha lovagjában. A Szent István körúti épület 1971 óta második otthona, ahol mindig tehetségéhez méltó feladatokat kapott: volt Szent Johanna G.B. Shaw darabjában, Maria Callas McNally Mesterkurzusában, Kurázsi mama Brecht drámájában, Bagira, a párduc A dzsungel könyve zenés színpadi változatában, valamint ő volt Édith Piaf az Edith és Marlenében, Fantine a Nyomorultakban, Titánia a Szentivánéji álomban. Pályafutása során első alkalommal 2019-ben vállalt el monodrámát, Kornis Mihály Kádárné balladája című darabjában Tamáska Máriát, Kádár János feleségét játszotta. Alakításait gyengéd líraiság és drámai erő jellemzi, de a komikum és a groteszk ábrázolás sem idegen tőle. Szerepálmai nincsenek, elmondása szerint nem is voltak, a feladatokat ő sosem kérte, mindig kapta. A Vígben jelenleg is több előadásban szerepel, például Peter Shaffer sikerdarabjában, az Amadeusban is.
Több tucatnyi filmben és tévéfilmben láthatta őt a közönség: ilyen a Riasztólövés, a Napló szerelmeimnek, A londoni férfi Tarr Béla rendezésében, a Casting minden vagy az Átjáróház. Különleges orgánumát azonnal felismerik a nézők, nem csoda, ha gyakran látható énekes szerepekben és musicalekben, sőt, számos rajzfilmben is hallható (Hugó, a víziló, Vízipók-Csodapók, Vuk). Saját bevallása szerint énekelni szeret, de nem tud. Zenei általános iskolába járt ugyan, de hangját soha nem képezte, sőt karban sem tartja, pedig a sok dohányzás miatt egyre mélyül a fekvése. Szinkronszínészként is nagyon aktív, az évek során olyan neves színésznőknek kölcsönözte a hangját, mint Annie Girardot, Audrey Hepburn, Glenn Close, Mia Farrow, Catherine Deneuve vagy Susan Sarandon.
Művészi pályáján a sikerek mellett néha voltak buktatók is. Egy interjúban elmondta: amikor a telt házakkal futó Kurázsi mamát levették a műsorról, megfordult a fejében, hogy elhagyja a pályát. Úgy gondolta, megélhetési gondjai nem lesznek, hiszen jól varr, köt, horgol és ért a kerámiához is. Mindebből azonban nem lett semmi, hiszen ezt követően műsorra tűzték Albert Camus A félreértés című darabját, amelyben igazán neki való szerepet kapott. Ars poeticája: esténként a színpadon ő szeretetet, tapsot kap a közönségtől, s neki egyetlen kötelessége, hogy cserébe adni tudjon érte.
Művészi munkáját többféleképpen is elismerték: 1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1990-ben lett érdemes művész, a Kossuth-díjat 2008-ban vehette át „szuggesztív erővel megformált színpadi alakításaiért, film- és televíziós szerepeiért”. A Vígszínház társulata nyolcszor szavazta meg neki az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért járó Ajtay Andor-díjat, 1996-ban neki adományozták a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2012-ben a Páger Antal-díjat, 2013 óta örökös tag a Halhatatlanok Társulatában és 2016-ban Prima díjas lett. 2022-ben megkapta a Vígszínház Harsányi Zsolt-emlékdíját.
Magánéletét nem a nagy nyilvánosság előtt éli. Első férje Örkény Antal szociológus, Örkény István fia volt, házasságukból született Iván nevű fiuk. Második férjét, ifjabb Zákányi Zsoltot, akitől Gáspár nevű fia született, 2024-ben vesztette el. Idén Kútvölgyi Erzsébet, vagy ahogy kedves kollégái becézik, Zsike, kerek születésnapot ünnepel, azonban az évfordulóktól sosem illetődött meg különösebben: továbbra is azzal a bölcs derűvel van jelen a színpadon és az életben, amit sikerekben gazdag pályafutása során mindvégig sikerült megőriznie.
Kedves Olvasóink, tekintsék meg Kútvölgyi Erzsébet előadását a „Padam, padam, padam...” című zenés műsorban november 16-án az m3.hu-n, vagy a Nemzeti Archívum kínálatában jelenleg is elérhető Zenés TV Színház: Ejnye, Cecíilia! című részében: https://s.mtva.hu/rY78QEqH
Borítókép: A 2016-ban Prima Primissima-díjjal kitüntetett Kútvölgyi Erzsébet, Készítette: Czimbal Gyula. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 329 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.