Boldog születésnapot, Kútvölgyi Erzsébet!

A gimnáziumban még matematika tagozaton tanult, majd a főiskola elvégzése után rögtön elkezdett színházban és tévéfilmekben szerepelni. Tehetsége igen korán megmutatkozott, így nem csoda, hogy rengeteg csodás szerepet tudhat maga mögött. Szeretettel köszöntjük Kútvölgyi Erzsébetet, és közelgő születésnapja alkalmából a nézők figyelmébe ajánljuk az m3.hu- n látható műsorait.

Karakter

2020.11.11 | olvasási idő: kb. 4 perc


November 14-én született Kútvölgyi Erzsébet. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, de már főiskolásként a Vígszínházban lépett fel, és azóta tagja a társulatnak. Alakításait gyengéd líraiság és drámai erő jellemzi, ám a komikum és a groteszk ábrázolás sem idegen művészetétől. 2012-ben a makói önkormányzat Páger Antal-díját vehette át, 2016-ban pedig Prima-díjat kapott.
Kútvölgyi Erzsébet színésznő (MTI Foto: Bara István)
Csütörtökön a Tigrisugrás című filmben, a korszak egy másik tehetséges művészének, Kozák Andrásnak feleségét játszhatta el. A történetben a fiatal házasok egy viharvert malom udvarát hordják tele termőfölddel, hogy új élet fakadhasson rajta, belőle. Senki nem bízik sikerükben, így csak egymásra, a hitükre és a szerelmükre számíthatnak.
Federico García Lorca az egyik legfontosabb, legsötétebb művét nem sokkal halála előtt fejezte be. A Bernarda Alba háza című drámát sokan sokféleképpen feldolgozták már. Szombaton az MTV, 1985-ben készült filmváltozatát láthatják, amelyben Kovács Mária alakítja a rettegett Bernardát. Az özvegyen maradt, szigorúságáról ismert asszony vasakarattal irányít mindenkit a környezetében, legyenek azok a lányai vagy az alkalmazottai. Kútvölgyi Erzsébet az egyik lányt, Magdalenát alakítja.
Mészáros Márta Edith és Marlene című filmjében a két énekesnő különös kapcsolatát, barátságát dolgozza fel. Edith Piaf szerepében Kútvölgyi Erzsébetet láthatják, aki rendkívüli átéléssel idézi elénk a tragikus sorsú énekesnőt.
Kútvölgyi Erzsébet a Pesti Színházban 1986-ban Pataki Éva: Edith és Marlene című színdarabjának bemutatóján (MTI Foto: Földi Imre)
"Mindig énekelni fogok, és azon a napon, amikor nem fogok énekelni, meg fogok dögleni" - az idézet Edith Piaftól származik, de Kútvölgyi Erzsébet szájából ugyanolyan hitelesen hangzik. A színművésznő szombat este, a „Padam, padam, padam…” című portréműsorban mesél zenéről, a pályáról, de barátai, pályatársai is mesélnek róla, idézik szerepeit, így áll össze a teljes kép Kútvölgyi Erzsébetről.
Kútvölgyi Erzsébet színésznő 1974 nyarán (MTI Foto: Farkas Tamás)
A születésnapi hét zárásaként vasárnap este a Fagylalt tölcsér nélkül című filmet tűzzük műsorra. A balatoni üdülőben játszódó történetben egy egyedülálló anya és nehezen kezelhető kamasz fia kapcsolatát kísérhetjük figyelemmel. A szeretve-gyűlölködéstől terhes kapcsolatuk alkalmatlanná teszi őket a kikapcsolódásra, ám a furcsa, idegen környezetben átélt apró történések mégis változást hoznak mindkettőjük részére.
Tartsanak velünk és válogassanak kedvükre az m3.hu műsorai közül ezen a héten is! Borítókép: Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén 2017-ben
Készítette: Zih Zsolt Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-702789 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Bársony Rózsi, a napfényes kedvű világhírű szubrett

Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban Bársony Rózsit követjük a siker szárnyán Pesttől Londonon át Bécsig, hisz „klipperen, az ember egy-kettőre itt terem! Helló!”

Az elnyomottak szószólója

Kabay Barna Oscar-díjra jelölt filmrendezőnket köszöntjük 75. születésnapja alkalmából.

A „vívás Paganinije” volt

Az öt éve elhunyt vívóra és mesteredzőre, Kulcsár Győzőre emlékezünk, akit a penge nagymesterének is neveztek.

Kuriózumok nyomában Pécs belvárosában

A pécsi ókeresztény temetőt kultúrtörténeti kategóriában az UNESCO 2000. november 30-án felvette a Világörökség listájára. Rómán kívül sehol a világon nem maradt fenn eredeti szépségében a késő ókori, keresztény temetői falfestészet ilyen gazdag emléke.