„Ha világbajnokot emlegetnek, Toldi Miklósra gondolunk vagy Kinizsire és ugyancsak dörzsöljük a szemünket, mikor a világbajnok díszének keretében egy fényes szemű, rózsás arczú félig még gyermekleány áll előttünk.” – írta a Vasárnapi Ujság 1908-ban Kronberger Liliről, a magyar sport első világbajnokáról.
Ma már természetesnek vesszük, hogy kiváló női sportolók képviselik hazánkat a nagy világversenyeken. Nem volt ez mindig ennyire magától értetődő, hiszen az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején még gyanakvással nézték azt, ha egy nő komolyan sportolni akart. Akkoriban úgy vélték, a nők törékeny teste nem küzdelemre termett, és nem is illendő ilyen megmérettetéseken részt venniük. A szigor csak lassan engedett: az 1900-as párizsi olimpiai programban a huszonnégy műsoron lévő sportágból már ötben (golf, tenisz, lovaglás, krikett, vitorlázás) indulhattak nők. A műkorcsolya is az első sportágak között volt, amely engedélyezte a nők részvételét, nem utolsósorban azért, mert korcsolyázás közben nem sérült az akkor elfogadott etikett. A nők hosszú ruhában versenyeztek, és nem vettek fel olyan testhelyzetet, amely bármilyen módon kihívónak minősülhetett volna. A mai versenyzők már a teljesítmény növelését célozzák, szűk dresszben, rövid szoknyában futják a szebbnél-szebb kűröket, az 1900-as évek elején azonban ez elképzelhetetlen lett volna, már csak a nyitott pályákon uralkodó nagy hideg miatt is. Első világbajnokunk, Kronberger Lili tetőtől-talpig bebugyolálva, meleg kalapkában és prémes, hosszú ruhában korcsolyázott, mégis olyan gyönyörű volt a jégen, akár egy költemény, legalábbis így méltatták őt a Vasárnapi Ujság 1908-as számában.
A ruházat azóta nagy átalakuláson ment keresztül, ami azonban változatlanul fontos maradt, az a kitartás és a kemény munka, hiszen ezek nélkül nem születhetnek kimagasló eredmények. Kronberger Lili fiatal kora ellenére rendkívül fegyelmezetten edzett, noha csak a téli hónapokban hódolhatott szenvedélyének. A Városligeti Műjégpálya már abban az időben is rendkívül népszerűnek számított az ismerkedni vágyó fiatalok körében: késő délután és estefelé tömegek korcsolyáztak rajta, fittyet hányva a hideg időnek. Éppen ezért Lili kora hajnalban kelt, és reggel gyakorolt a jégen, amikor az még üres volt, hogy zavartalanul építhesse programját. A téli szezonon kívül vívni és úszni járt, hogy izmai formában maradjanak. Az első versenyein még szinte tinédzserként vett részt, azonban így is maga mögé utasította a férfiakat, akikkel akkoriban még együtt versenyzett a női indulók csekély száma miatt. A sziléziai Troppauban (ma Csehország, Opava) 1908. január 26-án női műkorcsolyázóként világbajnoki címet szerzett, és ezzel egyben ő lett a magyar sport első világbajnoka. Mindössze 18 éves volt ekkor. A sajtót annyira meglepte a dolog, hogy sok újságíró nem is tudta, miként kellene kezelni ezt a hírt, hiszen egy világbajnok sportoló imázsába nehéz volt belebújtatni a kamaszkorból épphogy csak kinőtt törékeny, kislányos arcú Lilit. Ő azonban rácáfolt az újságírók szkeptikus vélekedésére: világbajnoki címét még háromszor védte meg az elkövetkező évek folyamán Budapesten, Berlinben és Bécsben. Nevéhez fűződik továbbá az első zenére előadott versenyszám a műkorcsolya történetében, amivel teljesen levette a lábáról a közönséget. Kodály Zoltánnal közösen ötleteltek a zenén, majd Kodály végül a Háry Jánosból választott ki számára egy részletet, így Lili negyedik és egyben utolsó világbajnoki címét élő zenére korcsolyázva nyerte.
22 éves korában örökre felhagyott a versenyzéssel, férjhez ment és családjának élt, noha férjével, Szent-Györgyi Imrével mindketten a magyar korcsolyaszövetség tagjai voltak, így továbbra is élénk figyelemmel kísérték a hazai műkorcsolyasportot. Idén Kronberger Lili születésének 135. évfordulóját ünnepeljük, ami jó alkalom arra, hogy felidézzük azt a valódi, elkötelezett sportemberhez méltó szorgalmat és kitartást, amivel 1908 és 1911 között négy világbajnoki címet szerzett, és ezzel örökre beírta magát a magyar sporttörténelem nagykönyvébe.
Nézzék meg a magyar korcsolyasport kezdeteiről szóló MC - Magyarok Cselekedetei - A műjégpálya epizódját az alábbi linkre kattintva : https://s.mtva.hu/wqp4anO7
Borítókép: A Kronberger Lili, az első magyar műkorcsolya-világbajnok című alkotás Józsa Judit kerámiaszobrász műve Készítette: Kovács Tamás. Tulajdonos: MTI/MTVA
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 328 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.