Egy titkokat hordozó arc

Szegény családból származó, csendes és szerény fiatalember volt, aki játékmódjával átformálta a magyar színjátszást. 80 esztendős lenne Kozák András. 

Karakter

2023.02.23 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az 1943-ban Gávavencsellőn született, de a közeli Rózsástanyán nevelkedett művész maga sem tudta megfogalmazni, miért éppen a színészetet választotta. Végzős gimnazistaként csak egy érzés formálódott benne, hogy sikerülhet. Első alkalommal késve adta be jelentkezését a Színművészeti Főiskolára, így egy évig mezőgazdasági munkát végzett. Ha a felvételije másodszorra nem lett volna sikeres, valószínűleg saját ösztönszerű földszeretetét és ősei nyomát követve a mezőgazdaságban dolgozott volna. A főiskolai évek azonban új távlatokat nyitottak az ifjú színész szakmai és magánéletében is. Ez idő tájt indult be filmes karrierje, és összekötötték életüket Drahota Andrea színművésszel is, akivel társak voltak a művész 2005-ben bekövetkezett haláláig. A pár Gaál István nemzetközi elismeréseket is begyűjtött filmje, a Sodrásban forgatásán ismerkedett meg egymással 1964-ben. 

Drahota Andrea és Kozák András 1988-ban (MTI Fotó: Kleb Attila)

Kozák András színházi pályája mindvégig feleségéével párhuzamosan haladva Szolnokon indult, ezután 25 évig a Thália Színház tagja volt. Ezt követte a Nemzeti és végül a székesfehérvári Vörösmarty Színház, ahol művészeti vezetőként a rendezésbe is belekóstolva az operettől az orosz drámákon át Shakespeare komédiáiig számos műfajban kipróbálhatta magát. Kiemelkedő színpadi alakításai voltak többek között: Balázs Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélküljében, a Mester Bulgakov A Mester és Margaritájában, Claudius Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztetőben, Kopjáss István a Rokonokban, Lőrinc barát a Rómeó és Júliában, Albert herceg A hattyú című Molnár Ferenc-darabban és Fejedelem a Csongor és Tündében. 

Jani Ildikóval 1976-ban (MTI Fotó: Benkő Imre)

Kozák András számára a szerepformálás több volt, mint játék, amelyről így nyilatkozott egyszer: „A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kell tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma.”

Portré 1968-ból (MTI Fotó: Tormai Andor)

Tordy Géza szerint „külön kincs volt az arca, az ember úgy érezte, titkokat hordoz...”. Ugyanakkor a korábbi teatralitást mellőzve egy új játékmódot képviselt, halk, visszafogott, elmélyültséget sejtető beszédstílussal és kevés gesztussal dolgozva. Kisugárzása és nyilvánvaló tehetsége mellett ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy mind a vásznon, mind televíziós produkciókban gyakran foglalkoztatott színész lett. Első főszerepe Jancsó Miklós Így jöttem című filmjében volt, amit számos Jancsó-produkció követett még, mint például a Szegénylegények vagy a Fényes szelek. A televízió pedig sok egyéb mellett olyan nagysikerű irodalmi adaptációkban foglalkoztatta, mint Móricz Zsigmond Pillangója, Jókai És mégis mozog a Föld című regényfeldolgozása és az Eötvös József műve nyomán készült A falu jegyzője. Kozák András népszerű sorozatokban is felbukkant, mint a Linda és a Kisváros. 

Latinovits Zoltánnal, Törőcsik Marival és Drahota Andreával egy filmforgatáson (MTI Fotó: Friedmann Endre)

A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas művész 60. születésnapján így nyilatkozott pályájáról: “Boldog vagyok, és hálát adok az Istennek, hogy olyan korban dolgozhattam és lettem színész, amikor nagyon jó volt a magyar színház, és akkor voltam filmszínész, úgymond, amikor európai hírű volt a magyar filmgyártás”.

Portré 1990-ből (MTI Fotó: Schichmann Béla)

Kozák Andrásra az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Pillangó című UHD-restaurált filmmel, a Mestersége színész neki szentelt epizódjával, valamint 2023. február 24-én a Mario és a varázsló című színházi felvétellel emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Kozák András és Balogh Erika MTI Fotó, Készítette: Benkő Imre Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-891792

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A nagy oroszlánvadász

Bvana, szimba! Piga, bvana, piga! Uram, oroszlán! Lőj, uram, lőj! – riasztotta a nagy magyar Afrika-kutatót bennszülött kísérője. A 20. század elején Kittenberger Kálmán az ujjával fizetett az oroszlánkalandért.

Csokoládét receptre!

Akármilyen hangulatban is vagyunk, bevásárlókosarainkban gyakran landol csokoládé. Hogy mi mindenre jó a kakaóbabból készült édesség, arra cikkünkből fény derül.

A Tisza szabályozása

A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása.

Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.