Mosolyogva búcsúzott

Kovács Erzsi énekes és előadóművészre, a táncdal nagyasszonyára emlékezünk.

Karakter

2023.06.02 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az 1928. július 2-án Budapesten született művésznő egyáltalán nem gondolt az előadói pályára, és tanulmányai végeztével más területen kezdett el dolgozni. A bogarat Horváth Jenő ültette a fülébe, amikor Kovács Erzsi a barátnőivel a Váci utcai Napsugár presszóba beülve a zongora és az ott zongorázó zeneszerző mellé kapott helyet. A dalokat a későbbi Déryné-díjas énekesnő együtt énekelte Horváth Jenővel, aki egy idő után átadta neki a mikrofont, annyira megtetszett neki az ekkor még csak 19 éves lány hangja. A műsor befejeztével, ami Kovács Erzsi első fellépése volt, a zeneszerző azt javasolta az ifjú tehetségnek, hogy keresse fel Vécsey Ernő zeneszerző-zongoristát a majdnem szemközt lévő Anna bárban, Vécsey ugyanis énekeseket is képzett. Kovács Erzsi nem fogadta meg a tanácsot. Néhány héttel később az utcán találkoztak össze újra Horváth Jenővel, aki rákérdezett a dologra. Mikor Kovács Erzsi nemleges választ adott, újra bátorítani kezdte a zeneszerző. Ezután elment Vécsey Ernőhöz, aki semmi különlegeset nem talált a lány hangjában, így nem vállalta a tanítását. Ekkorra azonban az althangú tehetség már eltökélte magát és későbbi első férje, Boros László zongorista kezdte meg a képzését.

 

1954-ben a Margitszigeti Kaszinóban (MTI Fotó: Tormai Andor)

Egyik pillanatról a másikra lett népszerű, miután egy rádiós próbaéneklés során A régi óra halkan jár című dalt rögzítették vele, ami azonnal sláger lett. Később egymásba szerettek Szűcs Sándorral, az UTE labdarúgójával. Mindketten házasok voltak és nem láttak más kiutat, el akarták hagyni az országot. A határőrség azonban elfogta őket, és a rezsim példát akart statuálni a sikeres sportolóval és a neves énekesnővel. Szűcs Sándort egy nem létező rendelkezés alapján kivégezték, míg Kovács Erzsit négy év börtönre ítélték. A börtönévek utáni talpra állás nem volt könnyű, de az énekesnő újra a csúcsra jutott olyan dalokkal, mint a Tűzpiros virág, vagy a Rejtély, amely Bacsó Péter Fűre lépni szabad című filmjének betétdala volt. Lemezei több mint 2,5 millió példányban keltek el, így platinalemezt kapott 1955-ben. A beatkorszak beköszöntével, egy évtizeddel később a hanglemezgyár szerződést bontott vele, a száműzetés évei következtek. Tizenhat éven át külföldi bárokban és tengerjáró hajók fedélzetén énekelte slágereit. A nyolcvanas évektől újra felívelt itthoni népszerűsége és még 79 évesen is színpadra lépett. Utolsó albumát Mosolyogva búcsúzom címmel 2007-ben adta ki. 2014-ben bekövetkezett halála egy páratlan karrier végét jelentette, de csodás hangja dalaival örökké velünk marad.

1984-ben Szentendrén (MTI Fotó: Varga László)

A Legyen a vendégem Kovács Erzsiről szóló epizódját ide kattintva tekinthetik meg kedves nézőink, jó szórakozást kívánunk!

Borítókép: Kovács Erzsi sanzonénekes MTI Fotó, Készítette: Tormai Andor Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-780773

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Böjt nálunk és a nagyvilágban

Összhangban a kultúrák és vallások

Bodrogi Gyulát köszöntjük születésnapja alkalmából

Skicc című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal Bodrogi Gyuláról gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

„Nekem nincs hangom, ezért meg kellett tanulnom játszani”

125 éve született a színjátszás és a filmművészet egyik kiemelkedő alakja, aki több száz filmben és színpadi darabban alkotott maradandót.