A vagongyártól a varázsfuvoláig

Korondi György pályája során az operairodalom összes jelentős tenor szerepét elénekelte. Színpadra állhatott a világ leghíresebb operaházaiban, többek között a milánói Scalában és a párizsi Garnier-ben is. Legfontosabb fellépése mégis a győri zeneiskola udvarán zajlott.

Cikksorozat: Kultúrsnack

Koltai Bojtor
2026.02.18
3 perc

Korondi György pontosan kilencven éve, 1936-ban született Győrben, ahol énekhangjával már kisgyermek korától kezdve elvarázsolta az Erzsébetliget környékén élőket. Ötéves korától vasárnaponként a templomi kórusban énekelt: „Nem tudtam még olvasni, de hallásból ismertem, és kívülről fújtam az összes egyházi éneket” – nyilatkozta később gyermekkori szárnybontogatásáról. Később a győri Vagongyárhoz került, ahol három műszakban dolgozott, miközben a helyi zeneiskolájában folytatta énektanulmányait. Mindeközben még arra is jutott ideje, hogy a munkahelyi énekkarban énekeljen.

Korondi György (MTI Fotó: Keleti Éva)

Az említett sorsdöntő fellépésére is a zeneiskola udvarán megrendezett gálaesten került sor. Az előadást a Vagongyár igazgatója – vagyis a jövendőbeli operaénekes akkori főnöke – is személyesen tekintette meg, és a hallottak annyira lenyűgözték, hogy mindjárt a fellépés után közölte a tehetséges énekessel, nem kell többet fizikai munkát végeznie, áthelyezi őt az irodába. „Rajzolgattunk, s közben énekelgettünk.” – emlékezett vissza később erre az időszakra a neves tenorista.

Házy Erzsébettel a Puccini Pillangókisasszony című operájában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Az győri gyermekéveket követően Budapestre került, ahol először a Bartók Konzervatóriumban, majd 1959-től a Zeneakadémián képezte tovább magát. Itt azon szerencsések közé tartozott, akiket a Budapestre érkező Tito Schipa, a világhírű olasz tenor kiválasztott a mesterkurzusára. Az előéneklésen csupán Korondit és négy társát találták alkalmasnak, hogy Schipa növendékei lehessenek. Az itáliai mester egy teljes éven keresztül oktatta a kiválasztottakat, beavatva őket az olasz operarepertoár legapróbb fortélyaiba. Az ehhez szükséges alapokat a kor neves tenoristájától Rösler Endrétől sajátíthatta el, ő volt az is, akinek a bíztatására 1962-ben, az akkor épp harmadéves Korondi megszakította egyetemi tanulmányait és Debrecenbe a Csokonai Színházhoz szerződött. „Fiam, neked színpad kell mielőbb” – tanácsolta neki a tenor visszaemlékezése szerint a tapasztalt mester. 

Koncert a Zeneakadémia hangversenytermében 1962-ben (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Itt aztán sorra kapta az egyre jelentősebb színpadi feladatokat. Elsőként Gounod Faustjának címszerepében debütált, amelyet egy sor további főszerep követett az aranykorát élő hajdúsági teátrumban. Alig négy év kellett, hogy szerződtesse a Magyar Állami Operaház, melyben már a Debrecenben töltött évek alatt is gyakran vendégszerepelt. Évtizedeket töltött el a társulatnál, ahol a legnagyobb magyar és külföldi művészekkel énekelhetett együtt, miközben maga is szakmai etalonná vált. Különösen az olasz repertoárban nyújtott kitűnő alakításokat, megformálta többek között a Bohémélet Rodolphe-ját, A varázsfuvola Taminóját, Az álarcosbálban Richardot és A sevillai borbély Almaviváját, illetve a minden hasonló felsorolásból kihagyhatatlan Don Carlos címszerepét.

Korondi György és Csengery Adrienne Verdi Az álarcosbál című operájában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Az operafeladatok mellett gyakran oratóriuméneklésre, továbbá operett és musical szerepekre is vállalkozott. Az új műfajok felfedezését még 1964-ben kezdte a My Fair Ladyvel, majd a Csárdáskirálynővel, a Mágnás Miskával és egy csokor további operettel folytatódott a sor. Emellett évtizedekig volt rendszeres vendége a Mátyás-templomi koncerteknek is, ahol oratóriumokat és más egyházzenei műveket énekelt a közönség és a zenésztársak legnagyobb megelégedésére. „Mindent elénekeltem, amit a hangom bírt.” – nyilatkozta egy alkalommal.

Egészen nyugdíjba vonulásáig az Operaház társulatának aktív és megbecsült tagja maradt. Munkásságát Liszt-, illetve Érdemes Művész díjjal tüntették ki. 2015-ben életének nyolcvanadik évében hunyt el családja körében, hangját számos lemez, illetve tévé- és rádiófelvétel őrzi. Lánya, a szintén az énekesi pályát választó Anna 2022-ben, a tenorista születésének 85. évfordulóján, pályatársak és barátok visszaemlékezéseit tartalmazó átfogó kötetet jelentetett meg édesapja életéről Az énekes rangja a hangja színe címmel, amely méltó lezárása egy sikerekben gazdag művészpályának.

Kovács János főzeneigazgató az Operaház nevében köszönti Korondi Györgyöt (MTI Fotó: Földi Imre)

Kedves Olvasók, tekintsék meg Korondi Györgyöt a Zene, zene, zene című műsorban, amint Handel Rodelindájának áriáját énekli, és pályája indulásáról mesél szülővárosában, Győrben: https://s.mtva.hu/MhObTuQs

Borítókép: Korondi György Edgardo szerepében Donizetti Lammermoori Lucia című operájában Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTI/MTVA

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 334 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.