Kapcsolódó cikkek:

Új képhez új hangot adunk!

Arról, hogy a filmrestaurálás mozgóképes oldalról mit rejt magában, már esett szó az ikonikus Tüskevár című sorozat kapcsán. A következőkben annak rejtelmeibe nyújtunk betekintést, hogyan lehet friss hangot varázsolni a régi filmek alá.

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

Rádióarchívumot nyitottunk!

Jó hírt hoztunk, melyre régóta és sokan vártak: több száz hangoskönyv válik szabadon hozzáférhetővé az (MTVA Archívumában)[https://archivum.mtva.hu/radio] az (m3.hu)[https://archivum.mtva.hu/m3/open] tartalmas szórakozást nyújtó műsorai mellett.




Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!

2019.08.23 | olvasási idő: kb. 4 perc


Bizonyára sokakat érdekel, hogyan tárolódnak a hangok, melyeket például a rádióban - nem élő adásban - hallani lehet. A Rádióarchívum raktárában közel 1000 négyzetméteren speciális körülmények között különféle hanghordozókat őriznek, a hétköznapitól az igazi ritkaságig, hogy mindez a kulturális kincs megmaradjon az utókornak. Ez nem mindig egyszerű, tekintve, hogy pl. adott tárolásra szolgáló különféle eszközöknek nem ugyanarra a hőmérsékletre vagy páratartalomra van szüksége, és a technológia is sokat változott az idők folyamán.
Az analóg hangrögzítés kincsei, igazi különlegességek, például ez első hazánkban gyártott hanglemez is megtalálható a lemezgyűjteményben, melynek normálbarázdás kollekciója 19 ezer darabot számlál, és egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza. A nagyközönség által ismert mikrobarázdás  - tévesen bakelitnek hívott - lemezekből mintegy 46 ezer darab tárolását kell megoldani. Ezeket a kilencvenes évekig forgalmazták és használták a rádió stúdióiban. Érdekesség a néhány ezres lakklemez-gyűjtemény, amely szakemberek szerint a jelenleg ismert legtartósabb hangrögzítési technológia.


Az első magyar hanglemezek egyike - Most, amikor minden virág nyílik...

A legfiatalabbaknak talán már teljesen ismeretlen lehet a magnetofonszalagos technológia, mely a törzsállományt adja óriási, körülbelül 650 ezres darabszámmal. Az 1950-es évektől egészen 2006-ig találhatók tekercsek, ez a technológia végleges kifutásának időpontja. 

Az 1990-es években audiokazettákra is rögzítettek állományokat, majd nem sokkal később DAT- kazettára - ez utóbbi digitális rögzítést tett lehetővé. Mindkettőből szép számmal találhatók felvételek, előbbiből kb. 16 ezer, utóbbiból 18 ezer darab. A korszak meghatározó hanghordozójává az 1990-es évek végére a CD vált. Ezekből saját gyártású és vásárolt is rengeteg - összesen körülbelül 100 ezer darab - található. A saját CD-k gyártásával nemrégiben - körülbelül fél évvel ezelőtt - álltak le, külső forrásból - különlegességekkel, komolyzenei és jazz felvételekkel pedig még manapság is bővítik a gyűjteményt. Csak a rádiócsatornák 24 órás adásrögzítéséből adódóan a 2001 és 2011 közötti időszakból 50 ezer darabos tömörített CD-állomány jött létre. Ilyen hatalmas adatmennyiségnél természetesen előfordul, hogy a hordozó állaga és a felvétel minősége romlik. A hangrestaurálás folyamatáról egy előző cikkben már írtunk.

A CD-tár hatalmas állománya

Végül elérkeztünk oda, ahol feltárul a címben jelzett érdekes összefüggés. A második világháború idején ezen a területen is jellemző volt a nyersanyaghiány, a hadiipari igények kielégítése miatt az eredeti alapanyagot, a sellakkot szinte lehetetlenné vált egyéb célokra beszerezni. Rögzítésre alkalmas, a lejátszókkal kompatibilis nyersanyagot igyekeztek fölkutatni, így bukkantak a röntgenlemezekre, melyek celluloid anyaga elég vastag volt a művelethez. A már egyszer felhasznált - emberi testrészeket ábrázoló - lemezek közepébe lyukat ütöttek, kerekre vágták, így lemezként használhatták. Különös és különleges művészeti alkotások alakultak így ki, melyek látványa elsőre meghökkentő. A rádió gyűjteményében pár tucat található ezekből. S bár a háborús évek után a nyersanyagellátás helyreállt, a röntgenlemezekre a hatvanas évekig másolták titokban a nyugati vagány zenéket az ezektől (is) elzárt kelet-európai országokban.


A lemezen kiválóan látszanak mind a csigolyák, mint a felirat a rögzített tartalommal

Mutatjuk, hogyan szól egy ilyen röntgenlemez: Lehár Garabonciását Sárdy János énekli.


 

S hogy mi zajlik manapság a Rádióarchívumban? Folyamatos digitalizáció és a feldolgozórendszer tökéletesítése, hogy kereshető formában minél hamarabb, a tervek szerint a közeli jövőben közkinccsé tegyék az archívumban található hanganyagokat a nagyközönség számára is.

 

 

További cikkek:

Almási Éva ezer arca

Volt már Mása Csehov Három nővérében, Éva Az ember tragédiájában, Gertrudis a Bánk bánban. Játszotta Hedda Gablert, Lady Milfordot, Szendrey Júliát, alakításai egytől egyig felejthetetlenek, mindig képes a megújulásra egy-egy szerepért. 80. születésnapján szeretettel köszöntjük Almási Évát!

Emlékezés a 90 éve elhunyt edzőzsenire

Edzőként, sportvezetőként érte el legnagyobb sikereit Komjádi Béla, aki a kombinációra épített mozgójátékkal forradalmasította a vízilabdasportot.

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.

Apák napja

Az anyák napja mintájára, annak párjaként indult világhódító útjára még 1910-ben, Amerikából. Azóta világszerte ünneplik, Magyarországon és sok más országban június harmadik vasárnapján, ahol aznap az édesapáké a főszerep. Köszöntjük őket!