„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Karakter

2021.02.17 | olvasási idő: kb. 5 perc


Pestszentlőrincen nőtt fel. Kamaszként ügyesen rajzolt, festett, zongorázott, fényképezett, repülőgép-modelleket készített. A gimnáziumi érettségi után villanyszerelőként dolgozott. A Ganz Hajógyárból került a Képzőművészeti Főiskolára. Megalkudni nem tudó, öntörvényű személyisége miatt harmadéves korában eltanácsolták a festő szakról, 1956-ban Koffán Károly irányításával szerzett grafikus oklevelet.

Munka közben (MTI Fotó: Molnár Edit)

Életét és életművét alapvetően meghatározta a vérbe fojtott 1956-os forradalmat követő évtizedek légköre. Alkotásaival vihart keltett, de sokan már a kezdetektől a modern magyar művészet legnagyobbjai közé sorolták. Jelenetek Dózsa György idejéből (1956) című diplomamunkája, egy hétrészes rézkarcsorozat Albert Camus osztatlan tetszését is elnyerte. Indulásakor a kompozíciós szerkezetet hangsúlyozó, gótizáló elemeket is elegyítő stílus jellemezte. „Van-e helyem, / ahonnan a sötét / magasság felé rugaszkodhatom / szétnézni?” – tette fel a kérdést versében.

Freskótanulmány készítése közben (MTI Fotó: Molnár Edit)

A grafikai technikákat mesteri fokon, egyéni módon művelte. Az 1960-as években ikonok hangulatát keltő képeket, majd látomásos műveket alkotott. Egyéni jelképvilágot teremtett, a középkori szimbolika állt hozzá igazán közel. A mitológia és a kereszténység szimbólumait ellentmondásos, nyugtalanító képekben fogalmazta újra. „Illő kissé megrendülnünk ezek előtt a képek előtt” – szögezte le műveiről szólva barátja, Pilinszky János.

A kecskeméti művésztelepen (MTI Fotó: Molnár Edit)

1957-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1959-ben Derkovits Gyula-ösztöndíjat kapott. Első önálló kiállítása 1960-ban volt Budapesten, 1962-ben Miamiban, 1963-ban Párizsban állították ki néhány művét, 1964-ben Székesfehérvárott rendezték meg gyűjteményes tárlatát. Díjat kapott a tokiói (1965) és a krakkói nemzetközi grafikai biennálén. Festett vászonra, fára, üvegre, falra, írt verseket, ritkábban prózát, kitűnően orgonált, barátai reneszánsz, azaz „egyetemes embernek” (uomo universale) nevezték.

Harmóniumon játszik (MTI Fotó: Molnár Edit)

Rendszeresen dolgozott a miskolci és a kecskeméti művésztelepen. Illusztrálta William Blake, Thomas Mann, Dürrenmatt, Hemingway műveit, a magyarok közül Janus Pannonius, Petőfi Sándor, Babits Mihály és József Attila verseit, Madách Imre Az ember tragédiáját. 1968-ban készítette a Szent Margit legendáját feldolgozó hatalmas margitszigeti faliképet. A művészete csúcspontjának tekintett A szentek bevonulása a városba (1971–72) című alkotását is faliképnek szánta, de végül múzeumba került.

Darázskirály című képe (MTI Fotó: Sziklás Mária)

Leghíresebb művei: Darázskirály (1963), Pléhkrisztus (1964), Próféta (1968), Ítélkező (Késes Angyal, 1969), Űrhajósok (1970), Krisztus I–III. (1971), Ezékiel (1972), Az Angyal megjelenik Lótnak (1972), Jeruzsálem pusztulása (1972). Jelentősek fényképei és verseskötetei is, melyek közül életében csak a Boldogságtöredék (1971) jelent meg. Verseit a közelgő halál tudata hatotta át: „Előbb a jelzők hagynak cserben / azután az igék. Maradnak a szavak.”

A szentendrei művésztelepen halála évében, 1972-ben (MTI Fotó: Molnár Edit)

1965-ben és 1971-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Az önpusztító életet élő művész 1972. december 12-én, negyvenegy évesen halt meg Budapesten. Legutóbb 2017-ben a Várkert Bazár testőrpalotájában rendezett tárlaton mutatták be életművét. Budapest XVIII. kerületében egy közösségi ház, egy dombormű (Varga Imre, 1983), egy sétány és egy mellszobor (Zsin Judit, 1999) őrzi emlékét.

Borítókép: Budapest, 1965. augusztus 28. Kondor Béla festőművész. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklás Mária. Azonosító: MTI-FOTO-850-607

 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 292 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Nőnapi köszöntő

Nőnap alkalmából köszöntjük a hölgyeket, és a legszebbekről készítettünk egy válogatást, hogy férfi olvasóink se maradjanak e napon örömforrás nélkül. Nézzék meg híres színésznőinket megidéző képválogatásunkat!

Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.

Dargay Attilára emlékezünk

Június 20-án lenne 95 éves a Vuk, a Szaffi, a Ludas Matyi, a Pom-Pom és még számtalan rajzfilm vagy rajzfilmsorozat rendezője, készítője, megálmodója, aki nélkül sokak gyermekkora szegényebb lenne: Dargay Attila.

Gépíróból világhírű bábtervező

96 esztendős korában eltávozott Bródy Vera báb-és díszlettervező, mindannyiunk kedvencei: Mazsola, Tádé, Manócska, Gombóc Tündér, Misi Mókus alkotója. A városligeti vurstli és Angolpark volt a később Munkácsy- és Jászai-díjas művész valódi iskolája, ahová imádott Sándor bácsikája, a Ferencváros válogatott focistája és edzője vitte gyermekkorában szórakozni. Édesanyja hegedűművésznek szánta, ő a színészettel is kacérkodott; mégis örökké hálás volt Várkonyi Zoltánnak, amiért egy szerep meg nem tanulása miatt kipenderítette a Művész Színház társulatából, hisz így talált rá élethivatására.