Kaszkadőr nélkül… Koncz Gábor 85!

A mezőkeresztesi matyó fiú több mint négykilós újszülött volt, és a Gábor nevet kapta, ahogyan évszázadokra visszamenően az összes elsőszülött fiú a családjában. Naponta fél liter kecsketejen erősödött, és már négyesztendősen főzni tanította az édesanyja, amit azóta is szívesen gyakorol. Édesanyja örült volna, ha helyi állomásfőnök válik belőle, az édesapja pedig orvosnak vagy papnak szánta. Bár mindig szeretett a középpontban lenni, az volt a gyerekkori vágya, hogy építészként alkosson maradandót (később ő maga tervezte otthonait), valamint a sportban kiemelkedjen. A miskolci gimnáziumi évek alatt mégis a színjátszókörben találta magát, és egyszer a színház sztárjai, Galambos Erzsi, Őze Lajos, Nagy Attila, Szirtes Ádám is látták szereplését arra biztatva őt, hogy a színészi pályát válassza. A színművészeti főiskolára azonnal felvette a Várkonyi Zoltán és Básti Lajos vezette felvételi bizottság, színészi pályafutása gazdag évei alatt pedig emlékezetes színpadi szerepekben mutatkozhatott be és csillanthatta meg tehetsége színeit, és a közönség közeli ismerőse lett a filmjei által is. Emlékezetes filmes alakításain túl arról is híressé vált – ahogyan önéletrajzi könyvének címében (Kaszkadőr nélkül, 2007) is szerepel, hogy sohasem dolgozott dublőrrel, a legveszélyesebb és a legnagyobb edzettséget kívánó lovas, motoros, és egyéb kaszkadőrt igénylő jeleneteket is vele forgatták le.

Már főiskolásként filmezett, első, Legenda a vonaton című játékfilmjét Mezőkeresztesen is bemutatták teltházas mozisikerrel. A vetítésen a szülei is ott voltak, ám a vásznon megjelenő földijük látványára időről időre örömmel bekiabáló ismerősöktől semmit sem hallottak a szövegből, így előadás után a mozigépész újra levetítette számukra a filmet. Több mint fél évszázaddal később, nyolcvanadik születésnapja alkalmából szülővárosában szobrot avattak a színművész tiszteletére.

A színész három legjobb barátja a kollégái közül került ki: Bujtor Istvánnal, Tordy Gézával és Madaras Józseffel is őszinte barátságot ápolt, utóbbival még a lányaik keresztelőjét is egyszerre tartották.

Koncz Gábor a családi mezőgazdasági munkákból is kivette a részét, már ismert filmszínészként is hazajárt édesapjáékhoz a hagyományokhoz híven segíteni az aratásban. Mire diplomáját kézhez kapta, már hat filmszerepen volt túl, azok gázsijából vezettette be a gázt és az áramot a szülői házba. 

Nagyapja tanította meg lovagolni. Ez lett a kedvenc sportja a vízisíelés mellett. A sport szeretetét lányainak, Teklának (aki nemzetközi vízisíbíró és üzletasszony lett) és a modell Reginának is átadta. Mindkét lányának ő játszotta el hétéves korukig a Mikulás szerepét, teljes átéléssel és inkognitóban.

Hosszú, társulatban töltött éveket követően 1992-től szabadúszóként dolgozik és színdarabokat is rendez, többek között az ő rendezésében mutatták be Székesfehérváron először hazánkban a Társasjáték New Yorkban című komédiát Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a főszerepben, de megrendezte A bolond lány, a Nagyvizit az Édentől keletre vagy a Vágy a szilfák alatt című darabokat is.

Sulyok Máriától emberi tartást, Várkonyi Zoltántól profizmust és művészi őszinteséget, Ádám Ottótól színészi gondolkodásmódot tanult, színészi példaképének pedig Páger Antalt tartotta. Agárdy Gábortól egy nagy becsben tartott, saját festésű ikont kapott ajándékba hálából, miután A dunai hajós forgatása során véletlenül vízbe esett és fuldokló kollégáját kimentette a Dunából.

A Kossuth-díjas színművésznek többek között olyan legendás mozifilmek fűződnek a nevéhez, mint a Magyarok, a Fábián Bálint találkozása Istennel, a Hattyúdal, a Sikátor, a Zöldár, az Egri csillagok, a Fekete gyémántok, a Gyula vitéz télen-nyáron vagy a francia-magyar koprodukcióban készült Germinal. Emellett számtalan tévéfilmben, tévéjátékban (Bánk bán, Az a szép fényes nap, Éjjeli menedékhely, Kakuk Marci szerencséje vagy a Régimódi történet) is szerepelt. A falu jegyzője című négyrészes sorozatba hívták éppen, amikor a nála tartózkodó édesanyja – aki nem szerette, ha a fia negatív szerepet játszik – telefonon lemondta szereplését. Szerencsére Zsurzs Éva rendező, akivel nagyon szerettek együtt dolgozni, nem hagyta annyiban a dolgot, kiderült, hogy a színész szívesen elvállalja a szerepet. Ugyancsak Zsurzs Éva nagy sikerű A névtelen várában nagyobbik lánya, Tekla is szerepelt, ahogyan a Honfoglalás című filmben is, amelyben Emesét alakította.

A kerek évfordulón Koncz Gábort az MTVA Archívum m3.hu oldalán a 2009-es Halhatatlanok társulata portréval köszöntjük, melyben a közönség által örökös taggá választott színművész életéről és pályájáról készült, archív bejátszásokkal tűzdelt beszélgetést láthatják. Emellett egy szórakoztató Mókatár-jelenetben és három tévéfilmben is megtekinthető. Zsurzs Éva Sárga rózsa című zenés Jókai-adaptációjában Koncz Gábor Decsi Sándor csikósbojtárt alakítja Kozák András és Piros Ildikó mellett. Műsorra tűztük az Ember a vízben című Szőnyi G. Sándor filmet is, Vészi Endre és Hajdufy Miklós filmjében, a Távolsági történetben pedig – mely 1968-ben a Monte-Carlo-i Filmfesztivál legjobb forgatókönyvének díját, az Arany Nimfát is elnyerte – Koncz Gábor Ruttkai Évával közös sziporkázó alakítását láthatjuk.

Koncz Gábornak boldog születésnapot, nézőinknek jó szórakozást kívánunk!

Borítókép: Visegrád, 1963. március 23. Koncz Gábor IV. éves színművészeti főiskolai hallgató a visegrádi vár ásatásánál. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO- 841077

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.