A légpasszok új otthona

1976-ban március 26-án nyitotta meg kapuit az újonnan épült Komjádi Versenyuszoda. Bár 50 méteres versenymedencével már rendelkezett a főváros, a pólósok és úszók lassan kinőtték a margitszigeti sportuszodát, így született meg az igény az első, fedett 50-es versenymedencére.

A foghíjtelekre épült új uszoda elsősorban a versenysportolók kiszolgálására készült, míg a hozzá szervesen kapcsolódó Császár fürdő megmaradt a kikapcsolódni vágyó lakosság számára. Ekkor már létezett az udvari 50 méteres medence, ami 1926-ban megépülését követően rögtön otthont is adott az első úszó-, műugró- és vízilabda Európa-bajnokságnak. Ezt a professzionális sportirányt vitte tovább az új épületegyüttes. Immár 3 szinten, összesen 5 medencével várták a felkészülni vágyó sportolókat, és akár 1800 nézőt a lelátókra. A medence fedését egy különleges, 40 méter fesztávú, szétnyitható alumínium tetőszerkezet biztosította. Ugyanakkor az udvari kisebb medence sátortetővel befedhető, így az uszoda és fürdőkomplexum egész évben komfortosan használhatóvá vált.

Az uszoda 1976-os átadásakor egyúttal nevet is kapott, Komjádi Béláét. A névadók így tisztelegtek az egykori vízilabdaedző és szövetségi kapitány előtt, aki a sport igazi úttörőjeként tette le a modern és sikeres hazai vízilabda alapjait a 20. század első évtizedeiben. 
Fiatalon az MTK színeiben úszott, majd vízilabdázott, ám az önkéntes hadiszolgálat az I. világháborúban megpecsételte aktív sportolói pályafutását. Comblövést kapott, és a testében maradt szilánkok miatt sem gyermeke nem születhetett, sem az aktív sporthoz nem térhetett vissza. Rehabilitációja során figyelt fel a környezetében úszó gyermekekre, és született meg benne a gondolat, hogy a jövőben tehetségek felkutatásával és gondozásával foglalkozzon. 
 

Első sikerként gyerekekből összeválogatta és létrehozta az akkor egyeduralkodó FTC vízilabda-csapat első igazi riválisát. A csapataival folyamatosan egyre nagyobb sikereket ért el előbb országos, majd nemzetközi színtéren is. Szövetségi kapitányként már Európa-bajnokságot nyert hazánknak, majd pályája csúcsaként, az 1932-es Los Angeles-i nyári játékokon olimpiai aranyig vitte a magyar válogatottat. A sikert kiélvezni és a sportágat tovább fejleszteni már alig maradt ideje, a következő év tavaszán, néhány nappal 41. születésnapja előtt agyvérzést kapott, amit nem élt túl. Németh János pólós Komjádi aranycsapata című könyvében foglalja össze a kapitány, „Komi bácsi” vágyálmait: olimpiai bajnoknak lenni, világelsőséget szerezni majd megtartani, és fedett versenyuszodát építeni. Komjádi Béla kívánságai teljesültek, és egy ország nyert velük. 

Borítókép: Budapest, 1961. Kisfiúk a Császár fürdő gyermekmedencéjében. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Patkó Klári. Azonosító: MTI-FOTO-826746

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 294 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.