A titokzatos tragika

Nemcsak Antigoné szerepéből, de Jászai Mari-díjból is duplázott a leginkább klasszikus előadásokban tündöklő érdemes és kiváló művész, Kohut Magda.

Kultúrsnack

2023.11.30 | olvasási idő: kb. 3 perc


1928. november 30-án született Budapesten, és a Nemzeti Színház örökös tagjaként egy kecskeméti kórházban hunyt el 2016 nyarán. Ragyogó tragika volt, mégis mellőzöttséget élhetett át, mert a nagyobb rendezők nem igazán kedvelték a visszahúzódó, zárkózott természetű színésznőt. Major Tamás szerződtette ugyan, de nem adott neki olyan szerepeket, amiben kibontakozhatott volna, Gellért Endre pedig hiába ismerte már sikeres főiskolai éveiből, mégsem foglalkoztatta.

Az Antigoné című tévéjáték felvételén (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kohut Magda 1950-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, vizsgaelőadása Szophoklész Antigoné című darabjának főszerepe volt, kiemelkedően szép szövegmondása a klasszikus művekben érvényesült a legjobban. Kiváló versmondóként, előadóművészként emlékszik rá az utókor, és az sem véletlen, hogy Antigonét 1965-ben egy tévéjátékban újra eljátszhatta. A kritikák már a korábbi színházi változatról is ódákat zengtek, és a pályakezdő Kohut Magdát a nagy tragika, Tőkés Anna utódjának tekintették. Plasztikusan, szépen képezte a hangokat, és úgy tudott beszélni, hogy a nézők még a színház utolsó sorában is jól hallották. Szépsége és belső kisugárzása miatt alakját Feszty Masa például Domaházán egyenesen oltárképre álmodta. 

Portia szerepében a Julius Caesarban 1963-ban (Fotó: Keleti Éva)

A Nemzeti Színház igazgatója 1964-ben Both Béla lett, aki végre újra főszerepeket adott Kohut Magdának. A mellőzöttség évei után H. Barta Lajos Kiáltás című dokumentumdrámájának előadásában olyan 45 perces monológot mondhatott el, amit a kortársak színháztörténeti eseményként könyveltek el. A darab témája a Nyíregyháza melletti tanyán élő Csernyi család tragédiája, ahol a fiú puszta kézzel megfojtotta anyjára támadó részeg apját. Az előadásban özvegy Csernyiné szuggesztív monológját a nézők lélegzetvisszafojtva hallgatták. Míg az író az oknyomozó riport nyomán készült drámában a korabeli társadalom mélyrétegeibe hatolt, addig Kohut Magda a hatásosan megírt szerepben a görög sorstragédiák világának egyetemességét tudta megjeleníteni nagy erővel.

Elektra szerepében 1965-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)

1972-ben a kritikák arról zengtek, hogy Kohut Magda „végérvényesen Jászai Mari örökébe lépett”, ő mégis továbbállt, és otthagyta a színészi pályát – a pletykák szerint azért, hogy súlyos beteg férjét ápolhassa. Az igazság sosem derült ki, mivel rengeteg titkot őrzött, a nagyközönség egyáltalán nem ismerte magánéletét. Közvetlen környezete is sokszor csak találgatott vele kapcsolatban, például több ismerőse képzelte azt, hogy előkelő származású, amit csak ügyesen titkol, nehogy kitudódjon. Valójában azonban Kohut Magda nagyon alacsony sorból jött, de jól mutatja tehetségét, hogy ennyire hihetően volt arisztokratikus.

A színésznő születésének 95. évfordulója alkalmából az m3.hu-n november 30-án az Antigoné című tévéjátékot, december 1-jén pedig a Medea című előadást vetítjük, tartsanak velünk!

Borítókép: A harmadik nővér című Pavel Kohout-színmű próbáján 1963-ban. Készítette: Keleti Éva, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19631202012

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.

Derűs, életszerető komédiás

Legendás színházi, játék- és tévéfilmes szerepek, hangjátékok, rádiókabarék őrzik alakításait. Ikonfestményei megtalálhatók többek között a Vatikánban és a Pannonhalmi Főapátságban.

Boldogságra született

A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.

Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.