Háromévesen már a zongoránál ült, és még mielőtt a kottát ismerte volna improvizált, saját zeneműveket komponált. Zenei karrierje tizennyolc évesen a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelemmel indult, és ezt azonnal követték a meghívások a világ minden tájára. Több mint negyven éven keresztül állt a magyar zenei élet szolgálatában. A zene mellett a második nagy szerelme a futball volt, gyakran jött haza kék-zöld foltokkal, bokaficammal, aminek anyukája egyáltalán nem örült. Egyszer későn, csapzottan jött haza, amikor egy fiatalember becsengetett hozzájuk, hogy elkérje Zolinál maradt szemüvegét. A fiatal fiút Presser Gábornak hívták.
A Zeneakadémián többek között Kadosa Pálnál, Rados Ferencnél és Kurtág Györgynél tanult. „Egy almát tulajdonképpen nem igazán érdekel az, hogy a portékáját hogy fogadják a piacon. Ő terem, ével, lehullajtja a leveleit, ismét kirügyezik, kivirágzik. Én ilyesféle almafának érzem magam.” Szólistaként a világ számos vezető zenekarával fellépett, így a Royal Filharmonikusokkal, a Berlini Filharmonikusokkal, a Bécsi Filharmonikusokkal, a New York-i Filharmonikusokkal és a Chicagói Szimfonikus Zenekarral is.
„Azt gondolom, hogy azzal kell törődni, hogy az ember csinálja a dolgát, és egyre jobban csinálja, mert az a dolog akárhol, akármikor csinálják, az mindig ugyanannyit ér. Csak legfeljebb különböző korokban, különböző helyszíneken másképp fogják értékelni.”
„Soha nem vagyok elégedett. Tehát nekem még életemben egy koncertem nem volt semmilyen minőségben, amely után azt mondtam volna, hogy jó hát akkor eddig és ne tovább, mert hát ez már olyan volt, hogy. Ilyen nincsen egyszerűen! Tökéletesség nem létezik, és ebből is kell kiindulni, azt hiszem. Talán Pablo Casals szavaival fejezném be: Hálásnak kell lenni egy szépen eljátszott frázisért, vagy még egy hangért is.”
Amikor 1997-ben átvette az Állami Hangversenyzenekar (ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar) vezetését, nemcsak saját pályáján, hanem a nagy múltú zenekar történetében is új fejezet kezdődött. A csaknem két évtizedes korszakban megújult az együttes, határozott profilt alakított ki, amely máig jellemzi működését: a klasszikus művek mellett a hagyományos repertoárból hiányzó alkotások is megszólalnak, valamint a magyar zene jelentős alkotásait is megismerteti a közönséggel. A zongoraművész–karmester a XX–XXI. századi és kortárs magyar zene ügyének ápolásával is fontos küldetést látott el.
Az ő művészeti vezetésével indult útjára a Bartók Új Sorozat, amelynek célja az volt, hogy a zeneszerző művei hiteles tolmácsolásban, a legjelesebb magyar előadóművészek által, az alkotói szándékokat messzemenőkig figyelembe véve jelenjenek meg hanghordozókon. Nem csoda, hogy Kocsis Zoltánt világviszonylatban is Bartók Béla életművének egyik legkiemelkedőbb ápolójaként és tolmácsolójaként tartják számon.
Szókimondó, határozott, kritikus véleményű művészként magasra tette a mércét nemcsak maga, de mások számára is. Rendszeresen tartott mesterkurzusokat, és pedagógiai tevékenységének fontos részét képezte a tehetséges pályakezdők felfedezése, felkarolása is. Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas, a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje, a Magyar Kultúra követe, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Életműdíjával elismert muzsikusa, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Helyet kapott az egyik legnagyobb nemzetközi lemezkiadó, a Philips Records A 20. század nagy zongoristái című sorozatában is. Súlyos betegsége alatt is fáradhatatlanul dolgozott, végül szinte pontosan annyi idősen hunyt el, mint Bartók Béla. Azon kevés hazai művész közé tartozott, aki nemzetközi hírnévre is szert tett.
Borítókép: Kocsis Zoltán zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára a Zeneakadémia 8-as termében. MTI Fotó: Molnár Edit, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-889712
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 316 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.