Húsz éve szurkolunk nélküle

Knézy Jenő 1944. augusztus 19-én született Nagyváradon, éppen abban az évben, amikor a nagyváradi futballklub a magyar labdarúgás történetében első vidéki csapatként bajnok lett. A történelem viharaiban ez a sportsiker azonban legfeljebb lábjegyzet maradt. A család a háború végére már Tolnán élt, mert a későbbi riporter édesapja, Dr. Knézy Jenő az ottani kórház igazgató főorvosa lett. A Jenő név generációról generációra öröklődik a Knézy családban, ifj. Knézy Jenő elsőszülött fia már a hetedik a sorban. Id. Knézy Jenő végül Budapesten érettségizett, mivel addigra már komolyan sportolt, és az ifjúsági kosárlabda-válogatottnak is tagja volt. A középiskola után gépészmérnöki ambícióit követve az akkor a Villányi úton működő Agrártudományi Egyetem hallgatója lett. A sport egész addigi életének is meghatározó része volt, de amikor 1971-ben - két évvel a mérnöki diplomája megszerzése után - a Magyar Televízióhoz került, maga is alig akart hinni a szerencséjének.

A kinevezést a Telesport és a Képes Sport közös pályázatának, a „Pályabelépő"-nek a válogatója, majd a Telesport szerkesztőségében való gyakornokoskodás előzte meg, így id. Knézy Jenő fokozatosan és kemény munkával valósította meg álmát. Végül 32 éven át volt a Telesport szerkesztősége a munkahelye, mialatt nyolc olimpiát és ugyanennyi futball-világbajnokságot, valamint számos egyéb neves sporteseményt közvetített kollégáival. Szókimondó közvetítéseit, különösen személyes kommentárjait a magyar futballválogatott sikertelensége kapcsán volt, aki szerette és volt, aki nem. Szakmai felkészültségét, hivatástudatát és profizmusát – ezek a tulajdonságok széles körű népszerűséget hoztak számára - azonban senki sem vitatta. Egykori kollégája, Mravik Gusztáv így mesélt egyszer Knézy munkamoráljáról: „Sokat tanultam tőle, elsősorban a szakma szeretetét. Nála precízebb, felkészültebb emberrel nem találkoztam, és ebben semmiféle túlzás nincs. Nem legenda a vele kapcsolatban emlegetett színes filctoll, a gyönyörű betűkkel teleírt sok-sok spirálfüzet. Évekig ültem vele egy szobában, s próbáltam ellesni titkát, miközben tanúja lehettem megszállottságának. Mert Knézy a munka és a sport megszállottja volt, aki szeretett volna mindig tökéleteset alkotni.”

A munkájában precíz riporter magánemberként minden huncutságban benne volt, így szilveszteri és más szórakoztató műsorok alkalmi szereplőjeként, valamint a SZÚR-ok lelkes játékosaként láthatta a közönség. Ez utóbbi azért is fontos volt számára, mert a futball és különösen a magyar futball volt a szívügye. Id. Knézy Jenő alig 58 évesen tragikus hirtelenséggel távozott, de emlékét fia, ifj. Knézy Jenő, aki követte édesapját a sportriporteri pályán, fáradhatatlanul ápolja. A közmédia sportriportereinek elismerésére 2019-ben alapított Knézy Jenő-díj pedig úgy állít emléket a legendának, hogy az újabb nemzedék tehetségeit biztatja, akik talán még hallották a díj névadójától, hogy „Hát mi van itt emberek, te jó ég!”

Borítókép: id. Knézy Jenő Lothar Matthäus német labdarúgóval MTI Fotó, Készítette: Németh Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-900525

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.