A Szent András napja utáni első vasárnappal kezdődik meg az a böjti idő, amely testileg-lelkileg is segíthet felkészülni az ünnepekre. Az adventi koszorún a négy gyertya egymás utáni meggyújtása jelképezi az idő előrehaladtát, ezáltal a legsötétebb hónap fordulóján a fény visszatérését, illetve a keresztény hagyomány szerint a megváltó születését. Az időszak neve is erre utal: adventus Domini = az Úr eljövetele. A böjt utolsó napja a szentestét felvezető nap. A népi hagyomány szerint ezen a napon máig jellemző a húsmentes böjti menü: mákos guba és halételek.
A kopasz, színtelen téli időszak díszítésére mindig is előszeretettel használtak az emberek örökzöldeket, amelyek a tavasz ígéretét hordozták. Egy német missziós evangélikus lelkész ötlete volt, hogy a hamburgi gyerekotthonban élő gyermekek számára a karácsony közeledtét egy fakerékre rögzített koszorún minden nap meggyújtott gyertyával érzékeltesse. A hétköznapokat a piros, a vasárnapokat fehér gyertya jelképezte. Ennek egyszerűsített változata a vasárnapokat jelképező négygyertyás adventi koszorú. A katolikus hagyományban a négy gyertyának jelentése van: a hit, a remény, az öröm és a szeretet, amelyek a liturgia színeit viselik: három lila színű, a harmadik, az örömvasárnapi pedig rózsaszín.
Borítókép: Lábadozó gyerekek nézik a betlehemet a veszprémi gyermekkórházban, a betlehemesek játéka után. MTI Fotó: Arany Gábor Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-916203
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.