Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

Múltidő

2020.09.02 | olvasási idő: kb. 5 perc


A kilencvenszámos lottó eredete Genovába nyúlik vissza. A városállam vezető testületébe minden évben kilencven polgár közül sorsoltak ki öt új tagot. Fogadást kötöttek személyükre, és aki az egyik befutót eltalálta, a feltett összeg tizenötszörösét kapta, ha pedig még azt is sikerrel tippelte meg, hogy az illetőt hányadiknak húzzák ki, hatvanszoros pénzhez jutott. Innen a lottó elnevezés, amely olaszul részesedést jelent, mert a jelölt sikeréből a játékos is kivette részét.
Macskássy János grafikus a lottó reklámplakátján dolgozik (1957) (MTI Foto: Pap Jenő)
Mivel a játékosok által feltett összeg egy részét levonják, és csak a maradékot osztják fel a szelvényt vásárlók között, a lottó sohasem veszteséges. A biztos bevételi forrásra minden uralkodó vagy állam igyekezett rátenni a kezét, még az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót 1776-ban a függetlenségi harc támogatására. A lottónak Magyarországon komoly ellentábora szerveződött, ezért 1895-ben végül megszüntették.
Kabos László színművész Lottó Ottóka című jelenetét adja elő a MEDOSZ Móricz Zsigmond Kultúrotthonának színháztermében az első lottósorsoláson (1957. március 7.) (MTI Foto: Friedmann Endre)
A lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt. Egy lottószelvény ára kezdetben 3 forint 30 fillér volt. Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az egymilliós álomhatárt 1959-ben, a kétmillióst 1964-ben lépték át, ötmillió forintos nyereményt először 1986-ban, tízmilliót 1989-ben fizettek ki.
A Lottó első heti nyertesei, Gölöncsér János MÉH hulladékgyűjtő és felesége számolják a pénzüket az OTP nagytétényi fiókjában (1957. március 18.) (MTI Foto: Fényes Tamás)
A 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény pedig 1999-ben talált gazdára. Az eddigi legnagyobb nyeremény, 6 milliárd 431 millió forint 2020 márciusában ütötte valakinek a markát. A korábbi csúcstartó a második helyre szorult: 2003-ban egy sárvári férfi 5 milliárd 92 millió forintot nyert, és könyvet is írt, melyből a kíváncsi érdeklődők megtudhatták, milyen lottómilliárdosnak lenni. A harmadik legnagyobb nyereményt, 5 milliárd forintot 2015-ben vitték el.
A lottót reklámozza egy csinos modell (1966) (MTI Foto: Németh József)
Borítókép: Budapest, 1957. augusztus 30. Hangos reklámautó a Lottóigazgatóság épülete előtt. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jármai Béla. Azonosító: MTI-FOTO-797307. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 284 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

„Kiskabos” – a humor óriása

100 éve született a Vidám Színpad egyik nagy nevettetője, Kabos László, akinél senki nem tudta jobban, mekkora erő rejlik a humorban.

Magyar kultúra napja - érdekességek a Himnuszról

Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be Himnuszt. Miért hangzik a Himnusz másképp manapság, mint régen? Hogyan vihetjük magunkkal a világon bárhová? Aki kíváncsi, tartson velünk!

70 éves a „kiflipörgetés királya”

1950. augusztus 4-én született Jónyer István, aki a hetvenes években a világ legeredményesebb asztalitenisz-játékosai közé tartozott. Az úgynevezett kiflipörgetést ellenfelei sokáig nem tudták ellesni tőle.

Advent – célegyenesben a karácsonyi készülődés

Vágyakozunk a csend, a meghittség és a szeretetteljes légkör után, szerencsére számos hagyomány, szimbólum segít bennünket az ünnepi készületekben.