Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.

Múltidő

2020.09.02 | olvasási idő: kb. 5 perc


A kilencvenszámos lottó eredete Genovába nyúlik vissza. A városállam vezető testületébe minden évben kilencven polgár közül sorsoltak ki öt új tagot. Fogadást kötöttek személyükre, és aki az egyik befutót eltalálta, a feltett összeg tizenötszörösét kapta, ha pedig még azt is sikerrel tippelte meg, hogy az illetőt hányadiknak húzzák ki, hatvanszoros pénzhez jutott. Innen a lottó elnevezés, amely olaszul részesedést jelent, mert a jelölt sikeréből a játékos is kivette részét.
Macskássy János grafikus a lottó reklámplakátján dolgozik (1957) (MTI Foto: Pap Jenő)
Mivel a játékosok által feltett összeg egy részét levonják, és csak a maradékot osztják fel a szelvényt vásárlók között, a lottó sohasem veszteséges. A biztos bevételi forrásra minden uralkodó vagy állam igyekezett rátenni a kezét, még az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót 1776-ban a függetlenségi harc támogatására. A lottónak Magyarországon komoly ellentábora szerveződött, ezért 1895-ben végül megszüntették.
Kabos László színművész Lottó Ottóka című jelenetét adja elő a MEDOSZ Móricz Zsigmond Kultúrotthonának színháztermében az első lottósorsoláson (1957. március 7.) (MTI Foto: Friedmann Endre)
A lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt. Egy lottószelvény ára kezdetben 3 forint 30 fillér volt. Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az egymilliós álomhatárt 1959-ben, a kétmillióst 1964-ben lépték át, ötmillió forintos nyereményt először 1986-ban, tízmilliót 1989-ben fizettek ki.
A Lottó első heti nyertesei, Gölöncsér János MÉH hulladékgyűjtő és felesége számolják a pénzüket az OTP nagytétényi fiókjában (1957. március 18.) (MTI Foto: Fényes Tamás)
A 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény pedig 1999-ben talált gazdára. Az eddigi legnagyobb nyeremény, 6 milliárd 431 millió forint 2020 márciusában ütötte valakinek a markát. A korábbi csúcstartó a második helyre szorult: 2003-ban egy sárvári férfi 5 milliárd 92 millió forintot nyert, és könyvet is írt, melyből a kíváncsi érdeklődők megtudhatták, milyen lottómilliárdosnak lenni. A harmadik legnagyobb nyereményt, 5 milliárd forintot 2015-ben vitték el.
A lottót reklámozza egy csinos modell (1966) (MTI Foto: Németh József)
Borítókép: Budapest, 1957. augusztus 30. Hangos reklámautó a Lottóigazgatóság épülete előtt. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jármai Béla. Azonosító: MTI-FOTO-797307. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 284 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

„ A gömb szeretete a tökéletességre való törekvés.”

Ez a ma 95 esztendős Békés Itala Kossuth és Jászai Mari-díjas színésznő hitvallása, aki sokoldalú színpadi és filmes szerepeivel, írásaival igazolja is.

Bozsik József, az első igazi középpályás

Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.

Gáti Oszkár köszöntése

Gáti Oszkár pályafutását 75. születésnapja alkalmából idézzük fel, lapozgatónkban pedig néhány emlékezetes alakításának fotóiból válogatunk.

"Zenebohóc szerettem volna lenni..."

...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.