Válogatás a magyar fotográfia nagyasszonyának munkáiból. Bepillantás a 60-as és 70-es évek bécsi színházi kulisszái mögé
2024. június 5. – szeptember 4.
Collegium Hungaricum, Bécs
Keleti Éva fotóművész személye és munkássága meghatározó a magyar fotótörténetben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész fiatalon csendes életet képzelt el magának, nem gondolta, hogy a bohém színházi világgal ilyen szoros kapcsolatba kerül. Eredetileg vegyészmérnöknek készült, majd véletlen események folytán 1954-től fotóriporterként kezdett dolgozni a Magyar Fotó Állami Vállalat hírügynökségnél (ma MTI), ahol 22 évet töltött, majd hivatását a nyomtatott sajtó világában folytatta.
A fotóművész jelen volt a színházi világ összes rezdülésénél. Óriási jelentőségű áttörés volt a munkájában, amikor megjelentek a korábbinál nagyobb fényérzékenységű negatívok, így a ’60-as évektől már nem kellett beállítani a jeleneteket, hanem ténylegesen a legérdekesebb pillanatokat lehetett fotózni. Keleti Éva nemcsak a próbák folyamatait, a bemutatók sikereit dokumentálta, de benézett a kulisszák mögé is, feltárta a színészek örömét, bánatát, valós arcát. Járta az országot, a fővárosi és a vidéki kulturális élet eseményeiről egyaránt tudósított, illetve egy-egy kiemelkedő szerep kapcsán elkísérte a művészeket külföldre is. Vallotta, hogy a tehetség és a tanulmányok mellett szerencsére is szüksége van a fotósnak.
Keleti Éva a Bécsi Ünnepi Hetek rendezvénysorozat ikonikus magyar vendégszerepléseinek is megörökítője volt a ’60-as, ’70-es években. A képeken az akkori idők magyar és osztrák sztárszínészeinek színházi és színházon kívüli pillanatai köszönnek vissza, tükrözik a határon átívelő szoros szakmai kapcsolatot. Olyan egyedülálló előadásoknak lehetünk tanúi, mint Madách Imre: Az ember tragédiája, vagy Haydn: Orfeusz és Euridiké operájának ősbemutatója. A képek színháztörténeti lenyomatok egy olyan világról, amely mára csak az idősebb generáció emlékeiben él. Megismerésük, felidézésük, jelentőségük a kulturális identitás formálásában az idő múltával egyre fontosabbá válik.
A kiállítás csaknem hetven év munkásságából, a fotográfus életművének több korszakából nyújt válogatást: bemutatja Keleti Éva képalkotói érdeklődését, életszakaszait, a színházi világot érintő fotós karrierjét és fotóriporteri munkáját az előadásképeken, a művészportrékon és a riportfotókon keresztül. A fotók egyszerre önálló művészeti tárgyak és művészi igénnyel készült kordokumentumok.
Keleti Éva jelenleg is fáradhatatlanul dolgozik: fotografálás vagy annak szervezése, kiállítási anyagok szortírozása és kiállításmegnyitókon való részvétel, fotópályázatok zsűrizése szerepelnek napi feladatai között. A képekkel való munka, az alkotás folyamata jelentik számára a levegővételt.
Keleti Éva fotóinak több mint 400 000 ezer darabot számláló gyűjteménye a Nemzeti Archívum Fotóarchívumában található, amely az MTI és jogelődei által készített és gyűjtött mintegy 13 millió fotónegatívval rendelkezik, valamint kiegészül a 2000-es évek óta digitálisan készült fotóanyaggal. Az MTVA 2021-ben vásárolta meg Keleti Éva 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit, amelyek többségét korábban még nem publikálták.
Borítókép: Ruttkai Éva Mária szerepében, Nádas Péter Találkozás című színművének előadásán (MTVA/Gyűjtemény: Keleti Éva)