Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

Városi séták

2020.12.21 | olvasási idő: kb. 5 perc


A 19. században a vasút vált az emberi haladás jelképévé. A tehetséges fiatalemberek itt keresték boldogulásukat. A Magyar Királyság vasúti építkezései is vonzották az elhivatott szakembereket. A Felvidékről érkező Rochlitz Gyula (1825–1886) pályája jól példázza, hogy az 1867. évi kiegyezést követően rohamos fejlődésnek indult az ország.
A Keleti pályaudvar központi csarnoka (MTI Fotó/Magyar Képszolgálat: Valner)
Építész pályafutását a bécsi műszaki egyetemen alapozta meg, majd Pesten vállalt megbízásokat. Műszaki tisztként az utászoknál teljesített szolgálatot az 1848–49. évi szabadságharc honvédseregében. A fegyverletételt követően századosi rangja miatt emigráció várt rá. Hazatérte után Pesten a Magyar Királyi Államvasutak magasépítési osztályának vezetője, főfelügyelője lett. Nevéhez fűződik a Déli összekötő vasúti híd, illetve a MÁV Andrássy úti igazgatósági épületének tervezése és megvalósítása.
Jávor Pál és Várkonyi Zoltán színésztársaik körében, indulásra várva (MTI Fotó/MAFIRT)
Pályájának csúcsa az 1884-ben átadott Központi indóház, mai nevén a Keleti pályaudvar tervezése és építése volt. A 44 méter széles, 188 méter hosszú, 32 méter magas vágánycsarnok acél tetőszerkezetét tehetséges munkatársa, Feketeházy János tervezte. Az eklektikus, historizáló stílusú épület Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt. Az akkoriban még újdonságnak számító villanyvilágítás, a Ganz gyár 70 ívlámpája elbűvölte a látogatókat.
Kőfaragók restaurálják Vulcanus alakját a főhomlokzaton (MTI Fotó: Lajos György)
1881-ben a semmi szélén kezdődött meg az építkezés. A korabeli sajtóban olvashatjuk: „Az új indóház számára a Kerepesi út végét szemelték ki. Egészen közel esik a városhoz. Túl rajta még van egy kis telep is, a száz-ház. Poros vidék volt, mély és egyenetlen talajjal. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy e hely nagyon vizenyős. Cölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, ahol az indóház áll.”
Egy 424-es gőzmozdony húz ki az indulási csarnokból (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Rochlitz Gyula megkapta a Ferenc József-rend lovagi címét, de nem sokkal élte túl a pályaudvar megnyitását. Csupán egy szerény tábla idézi emlékét a Keleti pályaudvar oldalán. A legenda szerint a resti tulajdonosa elkészíttette mellszobrát, amely később átkerült az indulási csarnokba, ahonnan eltűnt. Az eperjesi (ma: Prešov, Szlovákia) evangélikus kollégiumban van egy bronz mellszobra. Itt volt diák, és végrendeletében 30 ezer forintos alapítványt tett az iskola javára.
A londoni győztesek fogadása 1953. december 3-án, Budai, Bozsik, Zakariás, Hidegkuti, Lóránt és Puskás virágcsokorral a kezében (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A Keleti pályaudvar homlokzati diadalívével, a gőzgép és a gőzmozdony feltalálójának, James Wattnak és George Stephensonnak a szobrával, Lotz Károly és Than Mór pompás freskóival meghatározó épülete a fővárosnak. Innen indultak a frontra a katonák, ide érkeztek a sebesültek. Látott királyokat, diktátorokat, minisztereket. Világhírű vendégeket, sportolókat fogadtak a peronján. Filmek helyszíneként is fel-feltűnt a mozivásznon. A legutóbb itt forgatott hollywoodi szuperprodukció, a Fekete özvegy világpremierjét 2021 tavaszára ígéri a stúdió. Borítókép: Budapest, 1963. október 16. Forgalom a Baross téren, a Keleti pályaudvar előtt. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Tormai Andor. Azonosító: MTI-FOTO-C__TI19631016003 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 288 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Az elefántok világnapja

A ma élő legnagyobb szárazföldi állatokért szinte mindenki rajong. Tíz évvel ezelőtt azért indult útjára a címadó kezdeményezés, hogy felhívja a figyelmet az illegális elefántcsont-kereskedelem miatt a kipusztulás szélére került afrikai és ázsiai elefántpopuláció megmentésére. Alábbi lapozgatós képgalériánk róluk szól.

Kossuth Zsuzsannára emlékezünk

SKICC című rovatunkban ezentúl a Nemzeti Archívum legrégebbi gyűjteményi egysége, a Sajtóarchívum anyagait olvashatják sok-sok érdekességgel. Ezúttal a 170 éve elhunyt Kossuth Zsuzsannát mutatjuk be.

„A színészet számomra az egyetlen létforma”

Már főiskolásként színházi szerződése volt, több mint öt évtizedes pályafutása azóta is töretlen. Felejthetetlen alakítások százait, és több könyvet is maga mögött tudhat a 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színművész, Szilágyi Tibor.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.