Kik nem születtek bíborban

Koppan a cipő, pördül a szoknya, kék színű, fehér mintákkal, amely egy letűnt világ elengedhetetlen kelléke, a mindennapok és az ünnepek meghatározó viselete volt.

Múltidő

2023.11.28 | olvasási idő: kb. 2 perc


A kelmék színezése az ősi mesterségek közé tartozik. Csigákból, gyökerekből, levelekből főzéssel, rágással rendkívül jó színtartó festékeket tudtak előállítani, de ezek drágák voltak. Bíborcsigából tízezer darab kellett egy köpeny megfestéséhez, ezért alakult ki a mondás, hogy bíborban született, mert akinek tellett arra, hogy bíborban járjon, annak nagyon jól ment a sora. A kék színhez használt indigó viszont olcsósága miatt az egész földön elterjedt, Magyarországon a 17. században honosodott meg a jellegzetesen kék alapon fehér színű motívumokkal díszitett vászon festése.

A kékfestés hagyománya mint évszázados kézműves mesterség öt éve, 2018. november 28-án felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az évforduló kapcsán felidézzük, milyen remekművek születtek ezzel a technikával, valamint azt is, kik és milyen szerszámokkal készítették ezeket. Tartsanak velünk, nézzék meg kattintható képgalériánkat!

  1. Nyári gyermekdivat (MTI Fotó: Bara István)
  2. Jakkel Sándor kékfestő (MTI Fotó: Bajkor József)
  3. Alföldi viselet (MTI Fotó: Haár Ferenc) 
  4. Kézi nyomóelemek (MTI Fotó: Bajkor József)
  5. Kelmefestő kádak (MTI Fotó: Marosi László)
  6. Áztatási előkészületek (MTI Fotó: Bajkor József)
  7. Festett kelme savazása (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  8. Mángorlás (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  9. Kékfestő pamutvászon vásárlás (MTI Fotó/MAFIRT)
  10. Felvonulás Parádfürdőn (MTI Fotó: Bajkor József)
  11. Népviseletbe öltözött asszonyok (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  12. Disznótoros kóstoló (MTI Fotó: Kovács Gyula)
  13. A tojásfestés műhelytitkai (MTI Fotó: Járai Rudolf)
  14. Téli disznóvágás Nagytarcsán (MTI Fotó: Kovács Gyula)
  15. Kékfestett népviselet (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  16. Pápai Kékfestő Múzeum (MTI Fotó: Branstetter Sándor)
  17. Kékfestő Múzeum festőmedencéje (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

Borítókép: Hétköznapi kékfestőbe öltözött mezőkövesdi asszonyok matyóbabákat készítenek. Készítette: Vadas Ernő, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-784046

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Farsang farka és torkos csütörtök

Mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket, de a pontos jelentésükkel sokan nincsenek tisztában. A Fotótár hangulatos képeinek nézegetése közben ezen is segítünk, és kicsit közelebb hozzuk a hagyományokat.

A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

„A játékosságért mentem a színészi pályára”

Kivételes jellemábrázoló, sokoldalú színészművész volt, aki nemcsak színházi, kabaré és filmes alakításaival, hanem hangjával is számos emblematikus filmes karaktert tett feledhetetlenné.

Pesszimista művek egy emberszerető alkotótól

55 éve nincs köztünk Füst Milán – míg fő műve, a Feleségem története filmként hódítja meg a világot.