Kik nem születtek bíborban
Koppan a cipő, pördül a szoknya, kék színű, fehér mintákkal, amely egy letűnt világ elengedhetetlen kelléke, a mindennapok és az ünnepek meghatározó viselete volt.
Múltidő
2023.11.28 | olvasási idő: kb. 2 perc
A kelmék színezése az ősi mesterségek közé tartozik. Csigákból, gyökerekből, levelekből főzéssel, rágással rendkívül jó színtartó festékeket tudtak előállítani, de ezek drágák voltak. Bíborcsigából tízezer darab kellett egy köpeny megfestéséhez, ezért alakult ki a mondás, hogy bíborban született, mert akinek tellett arra, hogy bíborban járjon, annak nagyon jól ment a sora. A kék színhez használt indigó viszont olcsósága miatt az egész földön elterjedt, Magyarországon a 17. században honosodott meg a jellegzetesen kék alapon fehér színű motívumokkal díszitett vászon festése.
A kékfestés hagyománya mint évszázados kézműves mesterség öt éve, 2018. november 28-án felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az évforduló kapcsán felidézzük, milyen remekművek születtek ezzel a technikával, valamint azt is, kik és milyen szerszámokkal készítették ezeket. Tartsanak velünk, nézzék meg kattintható képgalériánkat!
- Nyári gyermekdivat (MTI Fotó: Bara István)
- Jakkel Sándor kékfestő (MTI Fotó: Bajkor József)
- Alföldi viselet (MTI Fotó: Haár Ferenc)
- Kézi nyomóelemek (MTI Fotó: Bajkor József)
- Kelmefestő kádak (MTI Fotó: Marosi László)
- Áztatási előkészületek (MTI Fotó: Bajkor József)
- Festett kelme savazása (MTI Fotó: Fényes Tamás)
- Mángorlás (MTI Fotó: Fényes Tamás)
- Kékfestő pamutvászon vásárlás (MTI Fotó/MAFIRT)
- Felvonulás Parádfürdőn (MTI Fotó: Bajkor József)
- Népviseletbe öltözött asszonyok (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
- Disznótoros kóstoló (MTI Fotó: Kovács Gyula)
- A tojásfestés műhelytitkai (MTI Fotó: Járai Rudolf)
- Téli disznóvágás Nagytarcsán (MTI Fotó: Kovács Gyula)
- Kékfestett népviselet (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
- Pápai Kékfestő Múzeum (MTI Fotó: Branstetter Sándor)
- Kékfestő Múzeum festőmedencéje (MTI Fotó: Branstetter Sándor)
Borítókép: Hétköznapi kékfestőbe öltözött mezőkövesdi asszonyok matyóbabákat készítenek. Készítette: Vadas Ernő, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-784046
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Vadászati Világkiállítás - múlt és jelen
Budapest minden idők egyik legnagyobb és legsikeresebb vadászati kiállításának adott otthont 1971-ben. Ötven esztendő múltán ismét Magyarországra irányul a figyelem: az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás (2021. szeptember 25. – október 14.) hasonló babérokra pályázik.
Sopron – a leghűségesebb város
Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.
Egy megszelidíthetetlen „kiskutya”
Kánikula, a nyaranta meg nem kerülhető forróság hetei. Honnan származik az elnevezés?
Kisemberek nagy színésze
90. születésnapját ünnepli a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Mézga Géza megszólaltatója, Harkányi Endre.