Kik nem születtek bíborban

Koppan a cipő, pördül a szoknya, kék színű, fehér mintákkal, amely egy letűnt világ elengedhetetlen kelléke, a mindennapok és az ünnepek meghatározó viselete volt.

Múltidő

2023.11.28 | olvasási idő: kb. 2 perc


A kelmék színezése az ősi mesterségek közé tartozik. Csigákból, gyökerekből, levelekből főzéssel, rágással rendkívül jó színtartó festékeket tudtak előállítani, de ezek drágák voltak. Bíborcsigából tízezer darab kellett egy köpeny megfestéséhez, ezért alakult ki a mondás, hogy bíborban született, mert akinek tellett arra, hogy bíborban járjon, annak nagyon jól ment a sora. A kék színhez használt indigó viszont olcsósága miatt az egész földön elterjedt, Magyarországon a 17. században honosodott meg a jellegzetesen kék alapon fehér színű motívumokkal díszitett vászon festése.

A kékfestés hagyománya mint évszázados kézműves mesterség öt éve, 2018. november 28-án felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az évforduló kapcsán felidézzük, milyen remekművek születtek ezzel a technikával, valamint azt is, kik és milyen szerszámokkal készítették ezeket. Tartsanak velünk, nézzék meg kattintható képgalériánkat!

  1. Nyári gyermekdivat (MTI Fotó: Bara István)
  2. Jakkel Sándor kékfestő (MTI Fotó: Bajkor József)
  3. Alföldi viselet (MTI Fotó: Haár Ferenc) 
  4. Kézi nyomóelemek (MTI Fotó: Bajkor József)
  5. Kelmefestő kádak (MTI Fotó: Marosi László)
  6. Áztatási előkészületek (MTI Fotó: Bajkor József)
  7. Festett kelme savazása (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  8. Mángorlás (MTI Fotó: Fényes Tamás)
  9. Kékfestő pamutvászon vásárlás (MTI Fotó/MAFIRT)
  10. Felvonulás Parádfürdőn (MTI Fotó: Bajkor József)
  11. Népviseletbe öltözött asszonyok (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  12. Disznótoros kóstoló (MTI Fotó: Kovács Gyula)
  13. A tojásfestés műhelytitkai (MTI Fotó: Járai Rudolf)
  14. Téli disznóvágás Nagytarcsán (MTI Fotó: Kovács Gyula)
  15. Kékfestett népviselet (MTI Fotó: Fehérváry Ferenc)
  16. Pápai Kékfestő Múzeum (MTI Fotó: Branstetter Sándor)
  17. Kékfestő Múzeum festőmedencéje (MTI Fotó: Branstetter Sándor)

Borítókép: Hétköznapi kékfestőbe öltözött mezőkövesdi asszonyok matyóbabákat készítenek. Készítette: Vadas Ernő, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-784046

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építésze

Nincs olyan Magyarország vagy Budapest útikönyv, amelyben ne szerepelne előkelő helyen, gyakran a címlapon a főváros meghatározó épületegyüttese.

Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Mindszenty József újratemetése

Harminc éve, 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra Esztergomban a szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítő, 1975-ben Bécsben elhunyt hercegprímást.

Ki mit tud a rejtvényekről?

2007-ben a Füles című szórakoztató rejtvénymagazin megjelenésének 50. évfordulóján a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították február 3-át. Ez alkalomból egy szórakoztató kvízt állítottunk össze Önöknek. Teszteljék, mennyire ismerik a rejtvények világát!