„Ez így gömbölyű” karrier

Születésnapján köszöntjük a számos külföldi kitüntetést és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét is kiérdemlő eMeRton díjas Katona Klárit, aki csodálatos hangjával, fülbemászó dallamokkal és bájos arcával lopta be magát a közönség szívébe.

Karakter

2023.10.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


Katona Klári 1971-ben a Táncdalfesztiválon (MTI Fotó: Keleti Éva)

Az énekesnő Ráckevén született 1953. október 20-án, tizenhárom évesen kezdett énekelni. A Kék Csillag, majd a Neoton énekese volt, mielőtt szólistakarrierje kibontakozott. 1969-ben már a televízióban szerepelt, 1970-ben a Tessék választani! versenyzője, és alig múlt 18 éves, amikor már a Táncdalfesztivál fellépője volt, amit 1972-ben meg is nyert előadói kategóriában a Bővizű forrás című dallal, melynek zeneszerzője Gyulai Gaál János, szövegírója S. Nagy István volt. 

Karrierje az 1970-es években kapott nagy lendületet, hiszen a táncdalfesztiválos díjnak hála a legnagyobb hazai zeneszerzőkkel és szövegírókkal dolgozhatott együtt. Az 1980-as években több zenés darabban is szerepelt, ilyen volt Lionel Bart Olivér című művének előadása, illetve Victor Máté két musicalje (János, a vitéz és az Itt élned, halnod kell).

Katona Klári mint Iluska 1985-ben (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Az 1970-es évek második felében dalait főképpen Demjén Ferenc írta, az 1980-as években pedig Presser Gáborral dolgozott együtt. A művésznő 1992 óta saját maga írta szövegeit, olyan zenész- és szerzőtársak segítették, mint Szakcsi Lakatos Béla vagy a 2018-ban elhunyt Babos Gyula, aki Katona Klári férje volt.

Az afrikai éhezők javára rendezett jótékonysági koncerten 1985-ben (Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum)

Az énekesnő saját lemezt utoljára gyermekek részére adott ki Óvodás dalaim címmel 2003-ban, amiből Zeneország néven tévéműsor is született. A kétezres évekre visszavonult a nyilvánosság elől, és csak nagy ritkán adott interjút, például Közelség című 2017-ben megjelent könyve kapcsán. Egy 1999-ben készült műsorban erről így beszélt: „Egy igazi törekvésem volt, hogy ne kelljen valami aktualitás ahhoz, hogy létezni tudjak”.

Katona Klári a Kincsestár című műsorban 1999-ben

Katona Klári egyik legnagyobb sikerét a Titkaim című album hozta el 1981 végén, mely a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán szerzőpárossal való ötéves együttműködés első darabja volt. Saját dalaival is aratott sikereket, és nem nevezhető törésnek egyik stílusváltása sem, hiszen igyekezett mindig magát adni. Alkotói módszere, hogy gondolatait, ötleteit vagy akár szavakat, szövegrészeket egy kis noteszkába jegyez le. Az 1999-ben készült Kincsestárban erről is mesélt, és felolvasta az egyik saját versét férfiról és nőről.

Katona Klári saját versét olvassa föl a Kincsestárban (1999)

Az énekesnő fiatalkorában filmekben is vállalt szerepet: 1973-ban Koós János partnere volt a Nyári kalandban, valamint feltűnt a Moziklip című 1987-es kordokumentumban.

1986-ban első ízben adták ki az eMeRton díjat. Katona Klári lett az év legjobb előadója (MTI Fotó: Cser István)

Bár napjainkban nem koncertezik vagy ad ki lemezeket, Katona Klári továbbra is tényező a magyar zenei életben, nem tétlenkedik: a legutóbbi időszakban a Jelen című hetilapban olvashattuk zenei témájú gondolatait. Másképp címmel pedig podcastsorozatot indított, amelyben rendkívül változatos témákat dolgozott föl meghívott vendégeivel. 

Az énekesnő kerek születésnapja alkalmából az m3.hu-n a Vigyél el! és a Dob+basszus című műsort valamint október 21-én a Kincsestár sorozat Katona Kláriról szóló portréját láthatják, tartsanak velünk!

Borítókép: Katona Klári énekel a Budapest Kongresszusi Központban 1987-ben. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor, Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-FROZS19870117074

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A fényképezés 185. születésnapjára

1839. január 7-én mutatták be a Francia Tudományos Akadémián a fényképezőgép elődjét, a dagerrotípiát. Ennek kapcsán néhány fotótörténeti érdekességet és emblematikus magyar művészképeket hoztunk önöknek.

Nagyszentmiklósról a világhírbe - 140 éve született Bartók Béla

A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője zongoraművészként, zenepedagógusként és népzenekutatóként is maradandót alkotott.

Boldog pí-napot kívánunk!

Mi köze a pitének a matematikához, hogyan kapcsolódik ehhez a március 14., és mik azok a pí-versek?

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.