![](https://archivum.mtva.hu/public/uploads/background_image/F__KO19590724068.jpg)
Kárpáti Rudolf 100!
Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok és hétszeres világbajnok kardvívó, sportvezető 100 éve, 1920. július 17-én született Budapesten.
Karakter
2020.07.17 | olvasási idő: kb. 7 perc
Már fiatalon a zene és a sport bűvkörébe került, tizenkét éves korától tanult a Nemzeti Zenedében. Elvégezte a Zeneakadémia hegedű tanszakát is, de amikor választania kellett a zene és a vívás között, a sport mellett döntött. Vívását kimagasló technikai felkészültség, magas fokú taktikai érettség és rendkívüli tempóérzék jellemezte, amely versenytársai és edzője szerint is egyenes következménye volt muzikalitásának.
Vívó pályafutása a Budapesti (Budai) Torna Egyletben (BBTE) kezdődött, 1945 és 1950 között a Vasas, 1951-től 1967-ig a Budapesti Honvéd sportolója volt. Magyar bajnokságot hétszer nyert, kard egyéniben kétszer (1948, 1955), csapatban négyszer (1947, 1950, 1951, 1959), a párbajtőrcsapattal egyszer (1949). A vívóválogatottnak 1947-től 1961-ig volt tagja.
Világbajnoki éremgyűjteményében hét aranyérem mellett három ezüst- és két bronzérem szerepel. Először az 1953-as brüsszeli viadalon csapatban lett aranyérmes, akárcsak az 1955-ös római, az 1957-es párizsi és az 1958-as philadelphiai vb-n. 1954-ben Luxembourgban duplázott, az egyéni és a csapat világbajnoki címet is megszerezte, az 1959-es budapesti világbajnokságon egyéniben hódította el az elsőséget. 1961-ben a torinói világbajnokságon negyvenegy évesen vehette át a csapat ezüstérmet. Kétszeres főiskolai világbajnok is volt, mindkét elsőséget (egyéniben és csapatban) 1949-ben, Budapesten szerezte.
A legnagyobbak közé azonban az ötkarikás játékokon emelkedett: négy olimpián lépett a pástra, és csak aranyérmet szerzett, szám szerint hatot. A csapatot négy alkalommal segítette sikerre: 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben, 1960-ban Rómában. Egyéniben Melbourne után Rómában is diadalmaskodott, negyvenévesen rendkívül izgalmas döntő asszóban védte meg címét. A vívóidő lejárta után több mint negyedórán keresztül nézett farkasszemet a lengyel Jerzy Pawlikowskival, végül egyedülálló ütemérzékének köszönhetően ő vitte be a mindent eldöntő találatot. – Fuchs Jenő a másik magyar, akinek két olimpián – Londonban (1908) és Stockholmban (1912) – sikerült elhódítania a fegyvernem mindkét aranyérmét.
1961-ben visszavonult az aktív versenyzéstől, de a vívástól nem szakadt el. Szakedzői oklevelet szerzett, nemzetközi versenybíróként tevékenykedett, majd a Nemzetközi Vívó Szövetség kard bizottságának elnöke volt. 1961-től 1991-ig volt a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja, 1977-től a Budapesti Vívó Szövetség elnöke. 1991-ben a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja tagjává és első elnökévé választották. 1992-ben a Nemzetközi Vívó Szövetség örökös tagjává és a Magyar Vívó Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagjává választották.
1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén.
1990-ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke személyesen nyújtotta át neki az Olimpiai Érdemrendet. 1988-ban NOB-emlékjelvényt, 1994-ben MOB Érdemérmet, 1995-ben Olimpiai aranygyűrűt, 1996-ban MOB emlékgyűrűt vehetett át. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 1996-ban Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, 2013-ban beválasztották a Vívó Hírességek Csarnokába. A magyar és egyetemes vívósport egyik legnagyobb alakja Budapesten hunyt el 1999. február 1-jén.
Borítókép: Budapest, 1959. július 24. Kárpáti Rudolfot, a kardvívó egyéni világbajnokság győztesét a levegőbe emelik versenyzőtársai. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mikó László. Azonosító: MTI-FOTO-809561
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 281 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos érdekes felvételt talál a legkülönfélébb témákban.
További cikkek:
Nyolc lóerős Tündék
Ráadásul tiszavirág-életűek...
Hűsítő nyári csemegék
Hogyan hűtöttük magunkat régen a nyári kánikulában? Megmutatjuk képválogatásunkban, tartsanak velünk!
Azok a csodálatos televíziós férfiak
A televíziózás világnapján ezúttal nem a gyönyörű bemondónőkre, hanem a korszakos férfi bemondókra emlékezünk.
A nagy oroszlánvadász
Bvana, szimba! Piga, bvana, piga! Uram, oroszlán! Lőj, uram, lőj! – riasztotta a nagy magyar Afrika-kutatót bennszülött kísérője. A 20. század elején Kittenberger Kálmán az ujjával fizetett az oroszlánkalandért.