Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.

Karakter

2021.05.11 | olvasási idő: kb. 4 perc


1881. május 11-én született Budapesten. A Mintagimnáziumban (ma: Trefort Ágoston Gimnázium) ritka matematikai tehetséget árult el. A Királyi József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd Bánki Donát tanársegédeként és a Ganz gyár mérnökeként dolgozott. 1906-ban akadémiai ösztöndíjat kapott a Göttingeni Egyetemre, itt írta doktori értekezését Ludwig Prandtl, az „aerodinamika atyjának” irányításával. 1911-ben megalkotta az áramló folyadékban keletkezett örvények matematikai elméletét.

Kármán Tódor (a kép bal oldalán) Ludwig Prandtl és H. S. Tsien társaságában (MTI Fotó)

Az aacheni egyetemen kapott tanári állást. Az I. világháború alatt a Monarchia repülőbázisára vezényelték. Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmossal itt építették meg a függőlegesen felemelkedő „repülőt” (PKZ-1 helikopter), a légcsavart Asbóth Oszkár tervezte. A háború befejezése után visszatért Aachenbe aerodinamikát tanítani.

Az Asbóth-féle helikopter modellje, a budapesti Műszaki Tanulmánytárban (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

1933-ban Amerikában telepedett le, a pasadenai Guggenheim Aeronautikai Laboratórium igazgatója lett. Kimagasló eredményeket ért el a folyadékmechanika, a turbulenciaelmélet, a repülőgép-szerkezetek és a talaj széleróziójának kutatásában. A hangsebességen felüli repülés atyjának is nevezik, mert megoldotta a szuperszonikus repülés számos kérdését. 1939-ben vezetésével 40 ezer lóerős szélcsatornát épített az Amerikai Légierő. Közreműködött az Amerikai Egyesült Államok Repüléstudományi Intézetének megalapításában.

Kármán Tódor (Theodore von Kármán) portréja az ötvenes évek elején (MTI Fotó)

Frank J. Malinával 1940-ben bebizonyították, hogy lehetséges szilárd vagy folyékony üzemanyagú, hosszú égésű rakétát építeni. Közreműködött az első rakétákat gyártó cég, az Aerojet General Corporation létrehozásában is. Főtanácsadóként dolgozott az amerikai hadügyminisztériumban, majd a NATO-nál. Részt vett az amerikai rakéta- és űrkutatási programban, meghatározó szerepet játszott a felszállást segítő rakétákkal ellátott repülőgép, az első irányított ballisztikus rakéták és a B-36, B-47 és B-52 stratégiai bombázók tervezésében.

Versenyautó aerodinamikai vizsgálata a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástani Tanszékének Kármán Tódor szélcsatornájában

Kármán tervei alapján indította el 1950-ben az UNESCO az aszályos övezetek kutatását, ő kezdeményezte a NATO-államok Aeuronautikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsadó Csoportjának (AGARD) létrehozását, javaslatára hívták életre a Nemzetközi Repüléstudományi Tanácsot (ICAS).

Emléktábla budapesti szülőháza, a Szentkirályi utca 22. számú ház falán

Számtalan tanulmánya, könyve jelent meg, amerikai és európai egyetemek fogadták díszdoktorrá, tudományos akadémiák tagja volt. 1956-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Szabadság érdemérmet, és John F. Kennedy elnök neki adta át elsőként a legfontosabb amerikai tudományos elismerést, a Nemzeti Tudományos Érmet.

Kármán Tódor mellszobra (Farkas Pál alkotása) Pakson

Kármán Tódor 1963. május 6-án halt meg Aachenben, koporsóját az amerikai légierő szállította végső nyughelyére, a hollywoodi Memorial temetőbe. A Holdon és a Marson krátert neveztek el róla, az Amerikai Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki emlékére. Mellszobra áll a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában, a Közlekedési Múzeum parkjában és a Paksi Atomerőmű Látogatóközpontjában. 2000 óta róla elnevezett díjat adományoznak a magyar gazdasági élet sikeres szereplőinek.

Borítókép: Budapest, 2018. szeptember 28. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástani Tanszékének Kármán Tódor szélcsatornája. Készítette: Balaton József. Azonosító: MTI-FOTO-B__ZA20180928007

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A 90 éves magyar hangosfilm… és ami mögötte van

Száll a Körhinta, felberreg a Meseautó, és Kabos Gyula hagymát csak hagymával hajlandó enni az örökzöld Hyppolit, a lakáj című filmben. Legendás pillanatok és alakítások fűződnek a 90 éve „beszélő” 120 éves magyar filmgyártáshoz. De mi van a csillogó felszín mögött?

A szabadságharc hőseire emlékezik az m3.hu

Csütörtök estétől szombatig vetítjük azokat a tévéfilmeket, tévéjátékokat, irodalmi és ismeretterjesztő műsorokat, amelyekkel a szabadságharc hősei előtt tisztelgünk, és amelyek közül néhányat évtizedek óta nem láthattak nézőink. Tartsanak velünk!

Máthé Erzsi emlékére

Máthé Erzsi, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, nem utolsósorban pedig a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja csatlakozott az Égi társulathoz.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.